Bacska

A község a Bodrogköz északkeleti részén fekszik, Királyhelmectől 7,5 km-re keletre, Nagykapostól 16 km-re délre. Területén keresztülhalad a 79-es főút Királyhelmecet Ágcsernyővel összekötő szakasza, mellékút köti össze Leleszen (4,5 km) keresztül Bollyal (12 km). Határa északkeleten a Latorca árteréig nyúlik, területe nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, erdeit a 19. században kiirtották. Nyugatról Királyhelmec, északnyugatról Lelesz, keletről Battyán, délről pedig Bély és Kisdobra községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). Területe (9,58 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 632, 1921-ben 672, 1938-ban pedig 603, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége 13,6 %-al nőtt (575 főről 653-ra), a lakosság túlnyomó többsége (1991-ben 97,7 %, 2011-ben 83,6 %) továbbra is magyar nemzetiségű és anyanyelvű (94,9 %), a szlovák nemzetiségűek aránya 2011-ben 4,4 %, a romáké pedig 10,1 % volt. A lakosság több mint egyharmada (36,4 %) a roma etnikumhoz tartozik. Az 1921-ben még református többségű (52,5 %) községben 2011-ben a lakosság 52,2 %-a volt római katolikus, 36,1 %-a református, 6,1 %-a pedig görög katolikus vallású. 1921-ben számottevő izraelita vallású lakossága (7,6 %) is volt a községnek.

Történelem

1214-ben a leleszi alapítólevél említi először "Bachaka" néven. 1299-ben "Bachka", 1323-ban "Buchka", 1332-ben "Bachka" alakban tűnik fel az írott forrásokban. A 13. századtól 1660-ig a Gut-Keled nembeli Bacskaiak birtoka, később a Báthoryaké. A 16. századtól a Bacskayak mellett az Anárcsyak és a Tegzesek a birtokosok. 1640-től a Vay családé, majd a Rákóczi-szabadságharc bukása után Balogh Istváné és utódaié. Később több tulajdonosa is volt. 1557-ben 5 adózó portája volt. 1670-ben említik a Vayak emeletes kastélyát, amely ekkor már romos állagú, valószínűleg a kuruc harcokban ment tönkre, de 1713-ban már újjáépítették. II. Rákóczi Ferenc 1707–1709 között három alkalommal is megszállt a faluban udvari főkapitánya, Vay Ádám vendégeként. 1715-ben 10 házas és 12 ház nélküli jobbágytelek volt a községben. 1787-ben 56 házában 380 lakos élt. 1828-ban 71 háza volt 528 lakossal. 1880 és 1910 között sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra. A 19. században a Pásztor és Weinberger családoknak volt itt nagyobb birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1830 körül épült református templomát 1914-ben lebontották és helyén új templomot építettek, melyet 1918-ban szenteltek fel. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz.

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű négyosztályos alapiskola és óvoda található. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma a 15. században épült gótikus stílusban, a 18. században barokk stílusban átépítették. Református temploma 1918-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÁCSKA. Magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokos Ura Böthy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Battyánnak szomszédságában, mellynek filiája: Határja termékeny, ’s szőlő hegyein kivűl, nagy erdeje is van, tulajdonságaira nézve hasonlít Agárd faluhoz, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bacska, magyar falu, Zemplén vgyében, Bottyán fiókja, 115 r., 112 g. kath., 304 ref., 20 zsidó lak. Ref. és kath. szentegyház. 914 hold termékeny szántóföld. Szép tölgyes erdő. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bacska, a Latorcza mentén, a bodrogközi síkságon fekvő magyar kisközség, 97 házzal és 642, nagyobbára református vallású lakossal. Ősrégi bessenyő-telep, melyről Becheca alakban már I. Endre alatt, a XI. században említés történik. A XIII. században, a mikor a Guth-Keled nembeli Bacskayak az urai, András de Basku nevében is szerepel. 1394-ben itt nyolcz Bacskai testvér között határrendezés történik, de ugyanakkor a Bottyán család is birtokosa. A XV. században a Kálnássyaknak, az Anarcsi Tegzeseknek és a Bacskaiakkal együtt a Tárkányiaknak is van benne részük. 1558-ban Soós János is a birtokosok közé tartozik, az 1598-ki összeírás pedig özv. Bacskay Gáspárnén kívül csupán Korchma Jánost említi birtokosául. A Bacskay család fiágon kihalván, 1640-ben Bacskai Anárcsy kapitány nyeri a birtok egy részét. Őt a Vay család követi, míg I. Lipót ezt a birtokrészt Barlogh Istvánnak adományozza, de később, III. Károly jóváhagyásával, Barlogh unokahuga: Bencze Éva kapja. Házasság útján ez a rész a Beőthy család birtokába megy át, melytől a Szerdahelyiek öröklik 1795-ben. A másik rész birtokosai a Báthory, Csapy, Rákóczy és a Deregnyey családok, majd Bojthy Imre és a Cserneyek. A községet hajdan Nyír-Bacskának nevezték. Dűlői közül a Buró nevezet a hajdani Buró község emlékét tartja fenn. E falut Burow, Bwro alakban, már a XIV. és XV. századbeli oklevelek említik, a Bacskayak és a Tárkányiak birtokaként. 1488-ban találjuk utolsó birtokosait említve Bacskay István és Tárkányi István személyében. Bacska községet két úrilak díszíti. Mindkettőt a Szerdahelyiek építtették. Az egyik most Paulitzky Ferenczé, a másik dr. Haas Bernáté. A falunak református és róm. kath. temploma van. A református templom 1832-ben épült; a katholikus templom árpádkori építmény, szentélye gótikus s az egyik borda alján a Guth-Keled nemzetség czímere látható. A református egyház birtokában egy úrvacsorai ezüstpohár van, a következő felírással: „Nemzetes Klobusitzky Pál Uram és Nemzetes Pallay Erzsébet Asszony Ez Poharat Ur Vacsorájának Kiszolgáltatására A Bacskay Templomban Edgyütt Istennek Adták 1785.” A község postája, távírója és vasúti állomása Bély.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bacska. ősrégi bessenyő-telep, melyről Becheca alakban már I. Endre alatt, a XI. században említés történik. A XIII. században a Guth-Keled-nembeli Bacskayak bírják, de birtokos itt a Bottyán-nemzetség is. Ez időből Nyir-Bacska néven említik. A XV. században a Bacskayakon kívül birtoka van itt a Bottyán-, Kálnássy-, Tegzesés Tárkányi-családnak is. A XVI. századtól a Soós-, Korchma-, Anárcsy-, Vay-, Balogh-, Beöthy-, Szerdahelyi-, Báthory-, Csapy-, Rákóczi-, Deregnyey-, Bojthy-, Csernyey-család bír itt uradalommal. Róm. kath. temploma ősrégi s még az Árpádok alatt épült. Református temploma 1832-ből való. Hozzátartozik Cigánytelep. A község területe 1665 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 603, ebből róm. kath. 150, ref. 400, gör. kath. 43, izr. 10.