Bacska

A község a Bodrogköz északkeleti részén fekszik, Királyhelmectől 7,5 km-re keletre, Nagykapostól 16 km-re délre. Területén keresztülhalad a 79-es főút Királyhelmecet Ágcsernyővel összekötő szakasza, mellékút köti össze Leleszen (4,5 km) keresztül Bollyal (12 km). Határa északkeleten a Latorca árteréig nyúlik, területe nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, erdeit a 19. században kiirtották. Nyugatról Királyhelmec, északnyugatról Lelesz, keletről Battyán, délről pedig Bély és Kisdobra községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). Területe (9,58 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 632, 1921-ben 672, 1938-ban pedig 603, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége 13,6 %-al nőtt (575 főről 653-ra), a lakosság túlnyomó többsége (1991-ben 97,7 %, 2011-ben 83,6 %) továbbra is magyar nemzetiségű és anyanyelvű (94,9 %), a szlovák nemzetiségűek aránya 2011-ben 4,4 %, a romáké pedig 10,1 % volt. Bővebben

Történelem

1214-ben a leleszi alapítólevél említi először "Bachaka" néven. 1299-ben "Bachka", 1323-ban "Buchka", 1332-ben "Bachka" alakban tűnik fel az írott forrásokban. A 13. századtól 1660-ig a Gut-Keled nembeli Bacskaiak birtoka, később a Báthoryaké. A 16. századtól a Bacskayak mellett az Anárcsyak és a Tegzesek a birtokosok. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű négyosztályos alapiskola és óvoda található. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma a 15. században épült gótikus stílusban, a 18. században barokk stílusban átépítették. Református temploma 1918-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÁCSKA. Magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokos Ura Böthy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Battyánnak szomszédságában, mellynek filiája: Határja termékeny, ’s szőlő hegyein kivűl, nagy erdeje is van, tulajdonságaira nézve hasonlít Agárd faluhoz, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bacska, magyar falu, Zemplén vgyében, Bottyán fiókja, 115 r., 112 g. kath., 304 ref., 20 zsidó lak. Ref. és kath. szentegyház. 914 hold termékeny szántóföld. Szép tölgyes erdő. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bacska, a Latorcza mentén, a bodrogközi síkságon fekvő magyar kisközség, 97 házzal és 642, nagyobbára református vallású lakossal. Ősrégi bessenyő-telep, melyről Becheca alakban már I. Endre alatt, a XI. században említés történik. A XIII. században, a mikor a Guth-Keled nembeli Bacskayak az urai, András de Basku nevében is szerepel. 1394-ben itt nyolcz Bacskai testvér között határrendezés történik, de ugyanakkor a Bottyán család is birtokosa. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bacska. ősrégi bessenyő-telep, melyről Becheca alakban már I. Endre alatt, a XI. században említés történik. A XIII. században a Guth-Keled-nembeli Bacskayak bírják, de birtokos itt a Bottyán-nemzetség is. Ez időből Nyir-Bacska néven említik. A XV. században a Bacskayakon kívül birtoka van itt a Bottyán-, Kálnássy-, Tegzesés Tárkányi-családnak is. A XVI. Bővebben