Bogya

Bogya az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 6 km-re délkeletre, Komáromtól 26 km-re északnyugatra fekszik, a történelmi Komárom vármegye területén, a Zsemlékesi-csatorna partján. Keresztülhalad rajta a Komáromot Pozsonnyal összekötő 63-as főút. Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon. Bogya katasztere messze elnyúlik északkeleti irányban. Délről Gellér, északkeletről Zsemlékes, keletről Nemesócsa, északról Bogyarét, északnyugatról és nyugatról Lakszakállas községek határolják.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Komáromi járásában található, 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1923-1949 között a Komáromi járáshoz, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1921-ben még 14,85 km²-es területe mára 43 %-ára csökkent. 1926-ban a szlovák kolónia, Zsemlékes számára csatoltak el területeket, 1990-ben pedig Bogyarét önállósulásával 5,17 km²-rel csökkent területe. 1971-1994 között Gellérrel egyesítették.

Népesség

Bogya túlnyomórészt magyar népességének aránya csökken, a szlovák viszont gyorsan növekszik, mára meghaladja a 10%-ot. A korábban színmagyar faluban 1991 után kezdődött meg a nemzetiségi arány változása. A falu 1921-ben még katolikus többségű volt, 2011-ben lakosaiból 167 volt református és 102 római katolikus vallású.

Történelem

A Zsemlékes tó mellett elterülő község előzménye Várbogya falu, amely Komárom várához tartozott egészen a 16. század végéig. A várbirtokot képező falu határában alakult ki Nemesbogya, amely közbirtokosok által lakott nemesi falu volt. a 16. századtól a Kócz, Vásárhelyi, Halasy, Szente és Vas családnevek tűnnek fel birtokosai között. Később is sok nemesi család osztozkodott rajta, úgy mint Baros, Zichy, Kürthy, Csepy, Pázmány, Fitos, Király, Antal, Csóka, Császár, Füssy, Szücs és Bereck, majd a Waldstein grófi és a Sabran hercegi család. Bővebben

Mai jelentősége

A honfoglalás előtti korból származó avar temetőt tártak fel a területén. A községháza épülete 1912-ben épült. Templom nincs a faluban, csak katolikus és református harangláb.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nemes Bogya. Magyar falu Komárom Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik Megyertöl fél mértföldnyire. Határja jó termékenységű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bogya, magyar falu, Komárom vgyében, Alsó-Lakkal határos, s elosztatik Nemes-Bogyára és Vár-Bogyára, a pozsonyi országut által választatván el egymástól, olly formán, hogy északra Nemes-Bogya, délre pedig Vár-Bogya fekszik, Komáromtól 3 mfdnyi távolságra. Kiterjedése 2823 5/8 hold, mellyből 12 2/8 h. belsőtelek, 390 1/8 h. szántóföld, 1060 3/8 h. kaszálló, 1342 4/8 h. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bogya, csallóközi magyar kisközség, az ú. n. Zsemlékes tó mellett. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 137, lakosaié, a kik kevés kivétellel ref. vallásúak, 654. Posta van a faluban, távírója és vasúti állomása pedig Bogya-Gellér. Nemes- és Várbogya községek egyesítéséből keletkezett. 1268-ban 51találjuk első okleveles említését, és ekkor már vára is szerepel. Bővebben