SK
DS
.....

Bústelek

Településrész

címer zászló
52 100% magyar 1910
52 100% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Bústelek
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Somorjai járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Komárom vármegye
Somorjai járás
Más földrajzi nevek:
Ld. Jányok
Koordináták:
48.14624557, 17.39125013
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
125 m
Körzethívószám:
+421 (0) 31
Irányítószám:
93039

Jányok község egyik településrésze, Felsőjányoktól 0,5 km-re északra fekszik a Felső-Csallóközben. Teljesen egybeépült Felsőjányokkal.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta egyike Jányok három településrészének és kataszteri területének. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott (egyike volt a megye legkisebb falvainak), majd a csehszlovák közigazgatásban is a Somorjai járáshoz. Területe 1,02 km² (a községterület 9 %-a).

Népesség

Bústelek 1921-ben a Csallóköz legkisebb önálló települése volt 52 lakosával. 1939-ben 72, kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, 2011-ben 117-en éltek itt (az összlakosság 13,6 %), ezzel a község legkisebb népességű településrésze.

Történelem

A Csallóköz egyik legkevesebb lelket számláló, de hajdanán mindig önálló településként és az okiratokban Kisjánok néven is szereplő községe. Első okleveles említése 1360-ból származik Bwstelek alakban. Nevének további megjelenési formái: 1369-ben Kysjanok, 1773-tól Bústelek. Egy 1380-ból származó oklevél arról számol be, hogy Heem fia Hegen Benedek itteni birtokos földjeinek egyharmadát Kisjánoki Miklós fiának, Jakab deáknak adja el, aki ugyanekkor még Bél-karcsai Miklós fia, János és Pomsasa-pyai Pál fia, Péter birtokrészét is megveszi. 1495-ben II. Ulászló a birtok egy részét csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközi Andrásnak adományozta. Az 1553. évi portális összeírásban Beély Simonnak 6 portája adózott. A XIX. század elején a Dóka, a Szabó és a Jankó család volt itt birtokos. 1940 óta Jányok község része.

Mai jelentősége

Ld. Jányok.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BUSS TELEK. Elegyes magyar falu Posony Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz Szigetében, Nagy Magyarnak szomszédságában, mellynek filiája. Határja jó termésű, ’s vagyonnyai is külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bustelek, magyar falu, Pozson vgyében, Nagy-Magyarhoz 3 fertály, 49 kath. lak. F. u. Dóka, Szabó, Jankó s m. t. Ut. p. Pozson.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bústelek, felsőcsallóközi magyar kisközség, a vármegye egyik legkisebb községe, 12 házzal és 62, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Kisjánok volt a neve. 1380-ban Heem fia Hegen Benedek itteni birtokának harmadát Kisjánoki Miklós fia Jakab deáknak adja el. Ugyanez veszi meg Bélkarcsai Miklós fia János és Pomsasapyai Pál fia Péter birtokrészeit is. 1495-ben II. Ulászló a birtok egy részére csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak ad adományt. Az 1553. évi portális összeírásban Beély Simonnak 6 portája adózott. A mult század elején a Dóka, Szabó és a Jankó családok voltak itt birtokosok. Temploma nincs a községnek. Postája és távírója Nagymagyar.

Névelőfordulások
1360
Bwstelek
1369
Kysjanok
1773
Bustelek,
1786
Buschtelek,
1808
Bústelek
1863
Bustelek,
1873
Bústelek

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 36 100%
összlétszám 36
magyarok 52 100%
összlétszám 52
magyarok 52 100%
összlétszám 52
Mai közigazgatás

Bejelentések