Bústelek

Jányok község egyik településrésze, Felsőjányoktól 0,5 km-re északra fekszik a Felső-Csallóközben. Teljesen egybeépült Felsőjányokkal.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta egyike Jányok három településrészének és kataszteri területének. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott (egyike volt a megye legkisebb falvainak), majd a csehszlovák közigazgatásban is a Somorjai járáshoz. Területe 1,02 km² (a községterület 9 %-a).

Népesség

Bústelek 1921-ben a Csallóköz legkisebb önálló települése volt 52 lakosával. 1939-ben 72, kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, 2011-ben 117-en éltek itt (az összlakosság 13,6 %), ezzel a község legkisebb népességű településrésze.

Történelem

A Csallóköz egyik legkevesebb lelket számláló, de hajdanán mindig önálló településként és az okiratokban Kisjánok néven is szereplő községe. Első okleveles említése 1360-ból származik Bwstelek alakban. Nevének további megjelenési formái: 1369-ben Kysjanok, 1773-tól Bústelek. Egy 1380-ból származó oklevél arról számol be, hogy Heem fia Hegen Benedek itteni birtokos földjeinek egyharmadát Kisjánoki Miklós fiának, Jakab deáknak adja el, aki ugyanekkor még Bél-karcsai Miklós fia, János és Pomsasa-pyai Pál fia, Péter birtokrészét is megveszi. Bővebben

Mai jelentősége

Ld. Jányok.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BUSS TELEK. Elegyes magyar falu Posony Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz Szigetében, Nagy Magyarnak szomszédságában, mellynek filiája. Határja jó termésű, ’s vagyonnyai is külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bustelek, magyar falu, Pozson vgyében, Nagy-Magyarhoz 3 fertály, 49 kath. lak. F. u. Dóka, Szabó, Jankó s m. t. Ut. p. Pozson.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bústelek, felsőcsallóközi magyar kisközség, a vármegye egyik legkisebb községe, 12 házzal és 62, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Kisjánok volt a neve. 1380-ban Heem fia Hegen Benedek itteni birtokának harmadát Kisjánoki Miklós fia Jakab deáknak adja el. Ugyanez veszi meg Bélkarcsai Miklós fia János és Pomsasapyai Pál fia Péter birtokrészeit is. 1495-ben II. Bővebben