Cakó

A község a Gömöri-medence déli részén, a Balog-patak bal partján, a Balog-völgy déli részén fekszik, Rimaszombattól 20 km-re délkeletre, Rimaszécstől 5 km-re északra. Mellékút köti össze a Rimaszécs-Bátka országúttal (1,5 km), valamint a szomszédos Balogiványival (2 km). Határa enyhén hullámos, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt, 162-238 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő terület, erdeje nincs. Északnyugatról Nemesradnót, délnyugatról Kacagópuszta (Orávka), délről Rimaszécs, délkeletről Balogiványi, északkeletről pedig Baraca községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 397, 1921-ben 367, 1938-ban pedig 364, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében számottevő népességvesztésen ment keresztül, 1938-1991 között lakosságának 38,5 %-át elveszítette, 1991-2011 között ez a folyamat megfordult és a falu népessége egyharmadával gyarapodott (224 főről 296-ra nőtt). Ez összefüggésben van a lakosság kicserélődésével, mára a lakosság túlnyomó többsége (87,5 %) a roma etnikumhoz tartozik. Bővebben

Történelem

1394-ben említik először, de eredete a 13. századig nyúlik vissza. 1395-ben "Chakofalua", 1398-ban "Cheke", 1460-ban "Czakofalwa" néven említik. A 14. században a Széchy család volt a földesura. Lakossága a 16. században református hitre tért. A török kétszer, 1576-ban és 1583-ban is elpusztította a települést, de lakói mindig újjáépítették (1683 után hosszabb ideig elhagyatott, lakói csak a 18. Bővebben

Mai jelentősége

A községben 1.-4. évfolyamos, magyar tannyelvű általános iskola működik. Református temploma 1922-ben, Szűz Mária nevének szentelt római katolikus temploma 1931-ben épült szecessziós stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CZAKÓ. Elegyes lakosú falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, és reformátusok, fekszik Rimaszétsnek szomszédságában, ’s ennek filiája, Rima Szombattól fél mértföldnyire, határbéli földgyei közép termékenységűek, piatzozása leg inkább Rozsnyón, és másutt is egy, és három mértföldnyire; legelője elég, mind a’ kétféle fája van, gyümöltsös kertyei, kaposztás földgyei jók, tserép edénnyel is kereskednek, szőlő hegyeken vagyon módgyok a’ keresetre, savanyú vize is van, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Czakó, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rimaszécshez északra 1/2 órányira, a Balogh vize mellett: 155 kath., 330 ref., 18 evang. lak. Ref. szentegyház. Határa első osztálybeli; makkos erdeje is van. F. u. h. Coburg.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Czakó, a Balogvölgyben fekvő magyar kisközség, 92 házzal és 438, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. 1427-ben találjuk először említve, mint Balog vár tartozékát. Ma a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. Hajdan Chakofalua volt a neve. Temploma 1835-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Cakó. Régente Balog várához tartozott a község. Zsigmond király adománylevelében 1427-ben Chakofalva néven fordul elő. Ev. ref. temploma 1835-ben épült. Ujabban a Coburghercegek családi birtokához tartozott. A község területe 726 kat. hold, lélek száma a visszacsatoláskor 364.