Család

Család a Zoboralja (Zsitvamenti-hátság) kistájon, a Koloni-hegy (356 m) délkeleti előterében, a Rabony-patak (v. Családi-patak) partján, 180 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nyitrától 16 km-re keletre, Aranyosmaróttól 18 km-re nyugatra. Délkeleti irányban hosszan (egészen Babindálig) elnyúló, 150-235 méteres magasságban fekvő határát túlnyomórészt szántóföldek foglalják el, erdeje és külterületi lakott helye nincs, ugyanakkor ismert termálvízforrása. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (10,47 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Család a zoboraljai magyar nyelvsziget keleti szomszédságában fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú község (2011-ben a lakosság 98,7 %-a volt szlovák nemzetiségű). 1880-1930 között népessége mintegy háromötödével nőtt (486 főről 770-re). 1880-ban még a lakosság egytizede magyarnak vallotta magát, 1921-ben már csak 3,9 %-a. 1991-2001 között még 6,3 %-kal csökkent a község népessége, az 2001-2011 közötti időszakban azonban ez a folyamat (Nyitra közelsége és a községi bérlakásépítés-parcellázás révén) megfordult és ugrásszerű (22,5 %-os) lakosságszámgyarapodás váltotta fel (746 főről 914-re). 2011 után a gyorsforgalmi út megépítése tovább gyorsítja a betelepülést a közeli városból. A lakosság túlnyomó többsége (2011-ben 84,9 %, 1921-ben még 97,8 %) római katolikus vallású.

Történelem

Első írásos említése 1113-ból származik, ekkor „Scala” néven a zoborhegyi apátság birtokai között szerepelt, majd a nyitrai vár tartozéka lett. 1232-ben „Chalad” alakban említik, a tatárjáráskor azonban elpusztult és 1274-ben még lakatlan puszta volt. Plébániája és Szent Mihály arkangyalnak szentelt temploma 1312-ben szerepel először írott formában. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű településen szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szent Katalinnak szentelt 12. századi eredetű római katolikus temploma mai alakját a 19. századi újjáépítésekor nyerte el, tornya 1797-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSALÁD. Jó tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Hindhez közel, ’s ennek filiája, Nyitrától, egy és 3/4. mértföldnyire, határja termékeny, tűzi fája elég, szőlei termékenyek, borát könnyen elárúlhattya, helyben gyümöltsös kertyei jók, elegendő legelője van, malma helyben, piatzozása egy órányira, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Család, magyar falu, Nyitra vgyében, Bars vármegye szélén, Ghymestől délre 1 1/2 órányira. Számlál 398 kath., 25 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Család, tót falu Barsmegye határán, Bodoktól északkeletre. Lakosainak száma 561, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró és vasúti állomása Nyitra. Temploma a mult század közepén épült. A XII. században a nyitrai vár tartozéka volt. Későbbi földesurai a Babóthyak, Tersztyánszkyak és Kelecsényiek voltak.

Helységnévtár

Család, rk. 445 Nagy-Kikinda (sic !), ág. 4 -, izr. 37 - .