Csánk

Csánk az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi részén fekszik, Léva központjától 11 km-re délkeletre, Szántótól 7 km-re északnyugatra, az 564-es (Lévát Deménden keresztül Párkánnyal öśszekötő) út mentén. Mellékutak kötik össze Kereskénnyel (4 km), Hontkiskérrel (3 km) és Borfővel (5 km). Nyugatról Hontkiskér és Kereskény, északkeletről Borfő, keletről Bori, délről pedig Szántó és Vámosludány határolja. Határának mintegy felét erdő borítja.

Közigazgatás

1986-ig önálló község, azóta Léva városrésze és 5 kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), ebben az időszakban határközség volt, Hontkiskérrel és Vámosladánnyal közös határa kivételével valamennyi határa államhatárrá vált. Területe 10,56 km² (Léva területének 17,3 %-a) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Csánk a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 15. században még magyarok lakta település a 18. századra szlovákká vált, a 20. század elejére részben visszamagyarosodott (1910-ben a lakosság 64 %-a vallotta magát magyarnak). 1910-ben 461, 1921-ben 441, 1938-ban pedig 428, vegyesen szlovák és magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának többsége (71,4 %) már szlováknak vallotta magát, a magyarok aránya 28,6 %-ra csökkent. Bővebben

Történelem

1270-ben Chunk alakban említi először oklevél. A falu neve a Chonk személynévből származik. A hagyomány szerint már a 12. században állt egy kápolna a faluban. Temploma a 14. században épült gótikus stílusban, később többször átépítették. Birtokosai a simonyi, a Lévai Cseh, az Eszterházy, majd a Schoeller családok voltak. 1715-ben 17 háztartás volt a faluban, ebből 11 magyar és 6 szlovák volt. Bővebben

Mai jelentősége

Evangélikus temploma eredetileg 14. századi gótikus stílusú volt, 1731-ben barokk stílusban építették át, 1882-ben megújították, 1930-ban szecessziós stílusban építették át.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSANK. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik térségen Nagy Kereskénynek szomszédságában, ’s ennek filiája, Báttól más fél mértföldnyire, minden első Osztálybéli javai lévén, ugyan az első Osztályba tétetett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csank, tót falu, Honth vgyében. Lévához 1 mfd. 24 kath., 350 evang. lak. Evang. tempéldául Szőlőhegy. Mészégetés. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csank, tót-magyar kisközség, 109 házzal és 498 túlnyomóan ág. ev. vallású lakossal; postája helyben van, vasúti és táviróállomása Léván. Nevét Chenk alakban már 1275-ben említi oklevél, a mikor a Simonyi család őseit uralta. A XIV. századbeli oklevelekben Chank, Chonk, majd Csank alakban akadunk a nevére. 1392-ben Leökös fiát, István mestert iktatták a birtokba, de 1428-ban már Lévai Cseh Péter kapott rá adományt és a lévai vár birtokai közé osztotta be. Az újabb századokban a herczeg Esterházy család szerezte meg, melytől Schoeller lovag vásárolta meg. A falubeli evangelikus templom építési ideje ismeretlen.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csánk. A XIV. századig Chenk, Chonk néven említik a feljegyzések. A XIV. században már mai nevén szerepel. 1275-ben a Simonyi-családé a község, 1392-től a Leökösöké. 1428-ban Lévai Cseh Péter- kapja adományképen. Későbbi birtokosai az Esterházy hercegi család, majd Schoeller lovag. A község területe 1835 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 428.