Csata

A község a Garam bal partján, az Alsó-Garammente kistájon fekszik, Párkánytól 20 km-re északra, Zselíztől 11 km-re délre, a Párkányt Garamszentbenedekkel összekötő 76-os főút és a Párkány-Léva vasútvonal (megállóhely) mentén, melyről itt ágazik el a Csata-Ipolyság vasútvonal. Határa a Garam mindkét oldalára kiterjed, keleten a Szikincéig, délnyugaton a Kétyi-vízig terjed. Délről Bény, nyugatról Érsekkéty, északról Oroszka, északkeletről Kisölved, keletről pedig Zalaba községekkel határos. Keleti határa Bars és Hont, déli határa pedig Bars és Esztergom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, a vármegye legdélebbi községe volt, Esztergom megyével közös határa a 19. század közepéig a Kétyi-víz mentén húzódott, a Harmadik katonai felmérés térképén már északabbra szerepel, a mai községhatár vonalán. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Lévai járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

A községnek 1910-ben 1776, 1921-ben 1935, 1939-ben pedig 2130, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1925-ben határába a felosztott Pálffy-nagybirtokra (1951 óta Oroszkához tartozik) cseh-morva kolonistákat telepítettek. 1945 után lakosságának 14,8 %-át kitelepítették a lakosságcsere során. A község bár megőrizte magyar többségét, de erősen vegyes lakosságúvá vált a lakosságcsere során. Bővebben

Történelem

A korai időktől lakott Csatát először oklevében a 14. század végén, 1386-ban a máriacsaládi pálos kolostor és a lekéri bencés apátság birtokaként említik, Chatha névalakban. Később, a 15. század elején, 1405-ben az esztergomi káptalan egyik oklevelében fordul elő, Csathaként. A 15. században már pálos kolostort találunk itt. 1709-ben II. Rákóczi Ferenc parancsára a kuruc csapatok itt vertek hidat a Garamon, hogy Károlyi Sándor seregének egyik hadosztálya Érsekújvárnak vonulhasson, ám ezt a hidat rövidesen el is pusztították a császáriak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák és magyar óvoda és magyar tannyelvű alapiskola (Baross Gábor Alapiskola) működik. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1958-ban épült a garami tankcsaták során 1945-ben megsemmisült régi templom helyén.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSATA. Elegyes falu Bars Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Szent Pál Szerzetbéli Atyáké vólt, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Lévától négy mértföldnyire, határja termékeny, fája tűzre, és épűletre elég, legelője, földgye, réttye jó, malma helyben, alkalmatos piatzozása, mellyekhez képest, a’ második Osztályba számláltatott.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csatta, magyar falu, Bars vármegyében, a Garan jobb partján, Esztergom vármegye szélén, az oda vezető országutban: 783 kath. lak. Határja bőtermékenységü; van jó rétje, legelője, erdeje, vizimalma. F. u. a lekéri apátur. Ut. p. Kéménd.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Dunától a Garam völgyén éjszaknak haladva, Csata helységnél érjük el Barsmegye terűletét.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csata, garammenti magyar kisközség. Lakosai róm. katholikusok és számuk 1656. E községet az esztergomi káptalan egyik oklevele 1405-ben említi. Hajdan itt pálos-kolostor volt és e kolostor birtokosa most a közalapitványi uradalom. A mult század elején a lekéri apátság is földesura volt, most pedig Pálffy Miklós herczegnek is van itt birtoka. 1709-ben Rákóczy Ferencz erős hidat veretett Csatánál a Garamon és ezen indította útnak Érsekujvár felé Károlyi seregének egy részét Ebeczky István vezérlete alatt. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csata. Első okleveles nyoma a XV. század legelejéről (1405) származik: az esztergomi káptalan egyik oklevelében szerepel. Nem sokkal később páloskolostor is volt a községben, mely arról is nevezetes, hogy 1709-ben Rákóczi Ferenc parancsára a kuruc seregek itt vertek hidat a Garamon, amikor Károlyi Sándor seregének Ebeczky-hadosztálva Érsekújvárnak vonult. A hadihíd azonban nem sokáig állott, mert a labancok elpusztították. A községhez tartozik Újtelep. A község területe 3117 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2130.