Csoltó

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Sajó völgyében, a Sajó bal partján fekszik, a 16-os főút (Tornalja-Rozsnyó szakasz) és a Bánréve-Rozsnyó vasútvonal (megállóhely) mentén, Tornaljától 10 km-re északkeletre, Rozsnyótól 24 km-re, Pelsőctől 7 km-re délnyugatra. Határának nagyobb, a Sajótól keletre található része a Putnoki-dombsághoz tartozik, nyugati része pedig a Jolsvai-karszt legkeletibb, a Sajó völgyére néző oldalára terjed ki. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe 1910-38-hoz képest (15,42 km²) csak minimális mértékben változott (5 hektárral, 15,37 km²-re csökkent).

Népesség

1910-ben 571, 1921-ben 518, 1938-ban pedig 564, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népessége egyhatodával csökkent (472 főre), 1991-2011 között a lakosságszám stagnálása figyelhető meg (2001-ben 475, 2011-ben 485 fő). A túlnyomó többség (86,0 %) ma is magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1991-2011 között 7,2 %-ról 10,7 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

A falut 1291-ben „Chokothow” néven említik először, valószínűleg már a 12. század közepén jött létre. 1297-ben „Cholto”, 1327-ben „Choltow” alakban szerepel az írott forrásokban. A Csoltói- és több más család birtoka volt. Már a középkorban egyházas falu, plébániatemplomát a Szent Keresztnek szentelték. A 15. század közepén vált szét Nagy- és Kiscsoltóra. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar alapiskola és óvoda egyaránt működik. Határában, a Kis-hegy oldalában mészkőbányászat folyik. Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt római katolikus temploma eredetileg a 14. században épült, mai barokk formáját a 17. században nyerte el. Református temploma 1783-ban épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÓLTÓ. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosa Bazsó Uraság, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reformátusok, fekszik Sajó vize mellett, Lekenyének szomszédságában, Gömör Panyittól fél órányira, határbéli földgye meglehetős, piatzozása három mértföldnyire Rosnyón, legelője középszerű, mind a’ kétféle fája van, gyümöltsös kertyei jók, kaposztás földgyei termők, keresetre alkalmatossága van, szenet is égethetnek, ’s a’ vas hámoroknak szomszédságokban lévén eladhattyák, malmok helyben, kender törő malma is van, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csoltó, magyar falu, Gömör vármegyében, felülről Tiba, alulról Gömör-Panyit helységekkel határos, a Rozsnyó felé vivő országút keleti oldalán fekszik. Van a r. kath. és reformátusoknak templomjok; van benne 358 lélek, ezek közül 189 férfi, 169 nő, kik közül 25 evang., 32 reform., többi r. katholikus. Van 4 3/8 urbéri, 26 5/8 majorsági, 22 zsellér, és 22 lakó. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csoltó, sajómenti magyar kisközség, 93 házzal és 554, túlnyomó számban róm. kath. vallású lakossal. E községről már 1291-ben találunk írott nyomokat, a mikor Chokothow elferdített alakban van említve. 1405-ben a Basó család az ura és ekkor két község volt, Kis és Nagy megkülönböztetéssel. 1427-ben Colthow néven említik az egykorú iratok. Kis-Csoltó emlékét ma már csak a községhez tartozó hasonló nevű puszta tartja fenn. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Csoltó, Nagycsoltó, v. Gömör-Kishont vm. (Čoltovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. putnoki esp. ker-ében. - 1297: Cholto. Tp-át Szűz Mária neve tiszt. sztelték. 1756: alapították újra. Kegyura 1880: a Vallásalap. - Filiái 1917: Aggtelek, Beretke, Gömörpanyit, Gömörhosszúaszó, Kecső, Lekenye, Melléte, Sajótiba. Anyanyelve: m. - Lakói 1840: 196 r.k., 35 ev., 150 ref., össz. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csoltó. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Teresztenye. A község területe 2680 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 564.