Dunatőkés

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északi peremén, a Tőkési Duna-ág jobb partján fekszik, Dunaszerdahelytől 8 km-re északkeletre, Galántától 22 km-re délre. Áthalad rajta a Dunaszerdahelyt Galántával összekötő 507-es főút. Nyugatról Kisudvarnok és rövid (70 méteres) szakaszon Dunaszerdahely, északról Pozsonyeperjes, keletről Csallóközkürt, délről pedig Nagyudvarnok községekkel határos. Északi határának egy részét a Tőkési Duna-ág alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott kisközségként, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1960-1990 között Pozsonyeperjeshez csatolták.

Népesség

A száz éve még alig 198 lakosú község lakosságszáma 1910-2011 között két és félszeresére növekedett. A kilencvenes években még stagnáló népességű falu népessége 2001-2011 között egytizedével nőtt a beköltözés következményeként. Ezzel párhuzamosan az 1991-ben még csaknem kizárólag magyarok lakta községben a szlovákok aránya 18 %-ra nőtt, a magyaroké 81 %-ra csökkent. A lakosság túlnyomó többsége római katolikus vallású (85,1 %), a reformátusok aránya 4,7 %.

Történelem

Első okleveles említése 1392-ből származik Theukes alakban. Nevének további megjelenési formái: 1416-ban Teukes nobilium, 1436-ban Thewkes, 1485-ben Thekes, 1786-ban Tökesch, 1910-ben Dunatőkés, 1948-ban Dunajsky Klátov. Az 1553-as portaösszeírásban a Zomor és a Kondé család voltak a község földesurai. A későbbiekben a Kondé család birtokába kerül, s a XIX. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A Kis-Duna Tőkési-ágán 1941-ig működött vízimalom felújítását követően, 1987 óta látogatható műemlék. Római katolikus temploma 2000– 2001-ben épült. A Tőkési-Dunaág természetvédelmi terület különleges szépsége és fajgazdagsága miatt kedvelt kirándulóhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TŐKÉS. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Pokateleki Konde Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelyhez közel, és annak filiája, Eperjeshez is közel, Kis Udvarnokhoz fél órányira; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot leginkább terem, legelője jó, de szűk, piatza Szerdahelyen.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tőkés, magyar falu, Poson vmegyében, a kis Duna mellett, Szerdahelyhez 1 1/2 órányira: 208 kath., 5 zsidó lak., sok réttel és legelővel; füzese is van a Duna mentiben. F. u. többen. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tőkés, az Alsó-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 237 róm. kath. vallású lakossal. Házainak száma 32. Első nyomát csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk, a mikor Zomor Jánosnak 4 és Kondé Lázárnak 3 portája adózik. Később is a Kondé család volt az ura; ma Habermann Nándornénak van itt nagyobb birtoka. A községnek nincs temploma. Hozzá tartozik Kiserdő malomház. A posta, távíró és vasúti állomás Dunaszerdahely.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dunatőkés. Azelőtt Tőkés. Az 1553. évi adóösszeírásban merül fel neve elsőnek s ez időben a Zomor- és Kondécsalád a földesura s maradt is utóbbiak kezén a XIX. század elejéig. A község határába a csehek morvákat telepítettek. A község területe 795 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 318. Vallás szerint róm. kat. 300, ref. 18.