Ebeck

A község a Balassagyarmati-medence északi részén, a Kürtös-patak jobb oldali mellékvizének, a Palojtai-pataknak (Plachtinský potok) a völgyében, a Csábi-dombság keleti lábánál, 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nagykürtöstől 8 km-re délnyugatra, Balassagyarmattól 15 km-re északra. Határa 160-266 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, 2010-ben 60,8 %-át (661 ha) szántó, 16,6 %-át (181 ha) rét és legelő, 12,2 %-át (133 ha) erdő, 1,8 %-át (20 ha) pedig szőlő foglalta el. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához (1872-ig a Kékkői járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1960 között a Kékkői, 1960-1968 között a Losonci, 1968 után pedig a Nagykürtösi járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Kékkői járás). Területe 1910/21-hez képest (10,78 km²) csak kismértékben változott (2011-ben 10,88 km²). 1950 után északnyugati határrészének egy részét Alsópalojtához csatolták, Fehérkúttal pedig kisebb területcserére került sor.

Népesség

2011-ben Ebecknek 499 lakosa volt, melynek 95,0 %-a volt szlovák és 0,8 %-a (4 fő) magyar nemzetiségű. A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő községet a 18. század végén Vályi András, a 19. század közepén Fényes Elek vegyes szlovák-magyar faluként jellemezte. 1880-ban a falu szlovák többségű volt, jelentős magyar kisebbséggel (29,6 %). A magyar anyanyelvűek 1910-ben már relatív többséget alkottak, arányuk elérte az 51,2 %-ot és még az első csehszlovák népszámláláskor (1921) is a lakosság csaknem egyharmadát alkották (30,5 %). Bővebben

Történelem

A falu első írásos említése 1323-ból származik, ekkor Abichk, majd 1337-ben Abeczk formában, 1351-ben már mai alakjában (Ebeck) említik. Neve magyar személynévi eredetű, az Ábrahám személynév becéző formájából származtatják. A középkorban az innen származó Ebeczky-család birtoka volt. 1548-ban köznemesi község, melyet az adóösszeírás szerint a törökök részben elpusztítottak. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1894-ben a régi templom helyén, késő klasszicista stílusban épült. Az evangélikus kápolna különálló fa haranglábbal 1908-ban épült. A Tihanyi-kastély nem maradt fent. A faluban a népi építészet több szép emléke található és gazdag szakrális kisemlékekben is. Két ásványvízforrás is található itt.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

EBECZK. Ebetzkov. Elegyes Magyar, és tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Tihanyi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Szklabonyához közel, ’s ennek filiája, Balassa Gyarmattól egy mértföldnyire, Hont Vármegyének határszélénél, díszesíttetik a’ földes Uraságnak szép kastéllyával, és Úri kertyével, határja jó termékenységű, fája tűzre, és épűletre van, legelője, réttye elég, ’s vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ebeczk, Nógrád m. magyar-tót falu, Honth vmegye szélén: 294 kath., 177 evang., 2 ref. lak. Földje termékeny; rétje, legelője, erdeje elég. F. u. Tihanyi Ferencz, kinek itt ékes lakhelye, és kertje van. Savanyuvizforrása tavasszal és nyáron kellemetes italt ád. Ut. p. Balassa-Gyarmat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ebeczk. A hontmegyei határszélen fekvő kisközség. Házainak száma 93, lakosaié, a kik magyarok és tótok s római kath. és evangélikus vallásúak, 500. Postája Mikszáthfalva, távírója és vasúti állomása Balassagyarmat. 1464-ben Temesvári család perel e helység birtokáért az Ebeczkyekkel. Az 1548. évi adóösszeírás szerint részben a törökök elpusztították. Bővebben

Helységnévtár

Ebeczk (Ebeckow), rk. 366 Szklabonya, ág. 107 Nagy-Kürtös, ref. 1 -, izr. 9 Balassa-Gyarmat.