Felaranyos

Csallóközaranyos központjától 3 km-re nyugatra fekszik, az Alsó-Csallóközben, a 63-as országút és a Komárom-Pozsony vasútvonal között.

Közigazgatás

Egyike Csallóközaranyos három településrészének. 1945 után csatolták Csallóközaranyoshoz, korábban Ekelhez tartozott. Ld. Csallóközaranyos.

Népesség

2011-ben 67 lakosa volt. Részletes adatok nem állnak rendelkezésre.

Történelem

1268-ban említik először. A 19. században pusztaként népesült be újra, a 18. század végén még lakatlan. 1945 utánig Ekel községhez tartozott.

Mai jelentősége

Külterületi lakóhely.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felső Aranyos puszta fekszik Aranyos helység melleit északra, s áll 1242 2/8 holdból, melly közt belső telek 8 1/8 h. szántóföld 407 1/8 h. rét 9 3/8 h. erdő 4 4/8 h. lapos 10 5/8 h. legelő 792 4/8 hold. — Fekete agyagfölde középszerű termékeny, búzát, rozsot, árpát, zabot és repczét terem, legelője, ha az árvizek által el nem boríttatik, szarvas marha- és birkatenyésztésre igen alkalmas. Lakosok száma 26 lélek. Földesura gr. Zichy István. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felaranyos puszta már 1268-ban szerepel és ekkor szolgagyőri vár tartozéka. 1578-ban találjuk azután ismét nyomát, a mikor praedium és a komáromi vár tartozéka, de Nagy István özvegyének is van benne része. Később a gróf Zichyek és más közbirtokosok kezére jutott.