Felsőmecenzéf

Felsőmecenzéf a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegylánc) déli lábánál, az Opustený-patak partján, 390 méteres (határa 290-1153 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 38 km-re nyugatra, Szepsitől 18 km-re északnyugatra, Mecenzéftől pedig 2 km-re északra. Lúciabánya településrész a község központjától 3,5 km-re keletre, a Borzó-patak völgyében fekszik, részben Jászó kataszteri területén, 390 méteres tengerszint feletti magasságban. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1618-ban szerzett bányavárosi címét 1871-ben vesztette el. 1920-ig nagyközségként Abaúj-Torna vármegye Szepsi székhelyű Csereháti járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Szepsi járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Tátra megye, Gölnicbányai járás). 1960-ban Alsómecenzéffel egyesítették Mecenzéf (Medzev) néven, 1999-ben újra önálló községgé alakult. Területe az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben változott (1910-21: 32,42 km², 2011: 32,44 km²).

Népesség

A községnek 2011-ben 535 lakosa volt, melynek 83,0 %-a volt szlovák, 10,7 %-a német és 0,4 %-a (2 fő) magyar nemzetiségű (1,5 %-a – 8 fő – magyar anyanyelvű). A középkorban németekkel benépesített bányásztelepülés lakosságának többsége az 1920-as évekig német nemzetiségű volt. A felsőmecenzéfi németek Alsómecenzéf és Stósz lakóival együtt a Bódva-völgyi mánta néprajzi csoporthoz tartoznak. Bővebben

Történelem

Felsőmecenzéf korai története összekapcsolódik Alsómecenzéfével, a két település csak a 15. század első felében vált szét. A korábban lakatlan, erdővel borított völgyben (a középkorban Abaúj északnyugati részét a hatalmas Fekete-erdő foglalta el) a 13. században, a tatárjárás utáni betelepítéssel jött létre. Nevét a Pivering-patakról kapta, melyet ekkor németül „Metzen seifen” (tkp. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Nagyrészt eredeti állapotában megőrzött történelmi központja (házainak mintegy fele 1945 előtt épült) 1994 óta védett műemléki zónát alkot. Luciabánya településképe jellegzetes bányászházaival szintén műemléki védettséget élvez (1995 óta). Szent Mária Magdolnának szentelt római katolikus temploma 1773-ban barokk-klasszicista stílusban épült. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MECZENZEIFEN. Alsó, és Felső Meczenzeif. Népes két mező Város Abaúj Vármegy. lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik az Ország útban, fájok van, héti, és Országos vásárjai hasznosak, réttyei soványak, lakosai az Országnak külömbféle részeiben keresik élelmeket árkok’ ásásával.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felső-Meczenzéf, német-tót m.-város, Abauj vmegyében, az elébbeni városhoz 1/4 órányira; 1949 kath. lak. Kath. paroch. templom. E két város német lakosi hihetőleg Stéjer és Bajor országokból költöztek be, s szavokejtése olly durva és különös, hogy más rokon ajkuak alig érthetik meg. Egyébiránt fáradhatatlan munkás emberek, s vagy az itteni számos vashámorban dolgoznak, vagy kazánokat, patkókat s más vasmiveket készitenek; kézi-mesterségeket folytatnak. Továbbá leghiresebb utcsinálók egész hazánkban, sőt a posványok kiszáritásában is nagyon ügyesek, s innen ritkán szoktak otthon lenni, hanem a földmivelést asszonyaik űzik. F. u. a jászói prépostság.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Pár kilométerrel fölebb, éjszakra van innen Felső-Meczenzéf, hasonlag szabadalmas bányaváros; lakosai régebben nagy jóllétnek örvendtek; de utóbb a nemes ércz megfogyatkozván, zsindelyfaragásra és földmunkára adták magukat. Ma a szögkovácsoláson kivűl földmíveléssel, különösen pedig takarmánytermesztéssel foglalkoznak a lakosok. Közelebb új lendűletnek indúlt a város, mióta a hatalmas „Rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság” a pát-vaskőben rendkivűl gazdag Luczia-telepet létesítette.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

SZABADALMAZOTT bányaváros, nagyközség. Fekszik Alsó-Meczenzéftől északfelé az Őrhegy (Wachhübl) déli lejtőjén, medenczében, 388 m. magasságban a tenger szine felett. Alsó-Meczenzéfnek Felső-Meczenzéftől való elválása s a területnek szétosztása hatósági közbevetés és ítélet alapján 1631-ben következett be, bár a két község belügyeit már jóval előbb folytonos területi villongások között egymástól függetlenül intézte el. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Felsőmecenzéf, Ober-Mezenziff, v. Abaúj-Torna vm. (Vysny Medzev, Szl.): plébánia a v. rozsnyói egyhm. jászói esp. ker-ében. - 1430: alapították Alsómecenzéf ter-éből. Mai Szt Mária Magdolna-tp-át 1773: Sauberer András Opraem prép. építtette. 1776-ig exempt volt. Kegyura 1880: a jászói prép. Anyakönyvei 1668-tól. Anyanyelve 1880: ném., szl. - Plébánosai: 1792: Gedeon Ludolf, 1802: Buthy Péter, 1804: Lahmer Frigyes,1810: Bernáth Miksa, 1812: Richter Alajos, 1812: Palles Fülöp, 1825: Kilián Adorján, 1830: Pichler Alajos, 1845: Pyrker Ambrus, 1876: Schwarcz György, 1894: Erben Benedek.** Némethy 1894:346. - JKJN 1902:276. - Gerecze II:69. - Schem. Ros. 1913:79.

Helységnévtár

Mecenzéf (Felső-), RK. 1311 Rozsnyó, gk. 24 Szeszta, ág. 16 - , ref. 8 - .