Felsőmislye

Felsőmislye a Kassai-medence keleti peremén, 238 méteres (határa 179-386 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re délkeletre, a Kassa-Tiszacsernyő vasútvonal mentén, a Kőszál-hegy (Brádlo, 840 m) északnyugati lábánál. Határának nagy része az Abaúji-hegyalja kistáj északi részéhez tartozik, délkeletről a Szalánci-hegységhez tartozó Milic lomboserdőkkel borított hegyei szegélyezik. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe a 20. század során csak kis mértékben változott: 1910-ben 8,94 km², 1921-ben és 1938-ban 8,79 km², 2011-ben 8,87 km² volt.

Népesség

Felsőmislyének 2011-ben 951 lakosa volt, melynek 93,9 %-a szlovák nemzetiségű volt, 5,4 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. 2013-ban a lakosság 5,1 %-a tartozott a roma etnikumhoz, 1991-ben a lakosság 3,0 %-a (25 fő) vallotta magát roma nemzetiségűnek. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatár északi oldalán fekvő községben a 20. század első feléig magyar kisebbség is élt, 1890-ben a lakosság 11,9 %-át, 1900-ban 31,5 %-át, 1910-ben 5,7 %-át írták össze magyar anyanyelvűként, 1921-ben már csak 6 személy (0,8 %), 1930-ban pedig senki sem vallotta magát magyarnak a községben. Bővebben

Történelem

Első írásos említését különálló faluként 1325-ben „Fel Misle” néven találjuk Péter mislyei prépost adománylevelében. Neve szláv eredetű személynévből (Miszla) magyar névadással keletkezett. 1427-ben „Myssle”, 1435-ben Kismisle („Kis Misle”) néven szerepelt, 1456-ban fordul elő először a Felsőmisle („Felsew Mysle”) névválozat. 1427-ben 25 portája adózott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. A Fájdalmas Szűzanyának szentelt római katolikus temploma 1874-ben épült, 1890-ben leégett, de 1894-ben újraépítették. Mai alakját az 1984-ben végzett felújítás során kapta. A faluban a népi építészet számos emléke maradt fent a 20. század elejéről, szakrális kisemlékei között találunk két kis kápolnát a faluba vezető út mellett. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Misle. Két magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszenek Kassához 1 3/4 órányira, határjok közép termékenységű, vagyonnyaik jelesek, Alsó Misle határjának egy részét az áradások járják néha.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mislye (Felső), tót-német-magyar falu, Abauj vmegyében: 705 r. kath., 45 ref., 7 zsidó lak. F. u. a tudományi kincstár.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Mislyét magyarok és tótok lakják, számszerint 765. Házainak száma 128. Az ujabb időben pusztított nagy tűzvész után megcsinosodva épült ujjá. Felső-Mislye határában szintén találtak kő- és bronzkori maradványokat. Nem messze Felső-Mislyétől egyesül a Tárcza a Hernáddal.

Helységnévtár

Mislye (Felső-), rk. 700 Alsó-Mislye, gk. 9 Újváros, ref. 56 Bogdány, izr. 52 Rozgony. 1890: Mislye (Felső), 765. rk. 668. gk. 24. ref. 50. izr. 23.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőmislye. Már az őskorban megült hely, amit a határában feltárt bronzkori leletek bizonyítanak. Sajnos, újabbkori településének ideje és története ismeretlen. Kétségtelen azonban, hogy a századok folyamán Alsómislye sorsában osztozott. A község területe 1527 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 951.