Gice

A község a Murány-völgyében, a Murány bal partján, a Jolsvai-karszt nyugati lábánál fekszik, a Pelsőc-Murány vasútvonal (megállóhely, 2011 óta nincs forgalom) mentén, Tornaljától 20 km-re északra, Jolsvától 9 km-re, Nagyrőcétől 21 km-re délkeletre, Pelsőctől 11 km-re nyugatra. Egyike az ún. "agyagövezet" községeinek. Mellékutak kötik össze Jolsvatapolcával (5 km), Gömörligettel (3 km) és Licével (3,5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához (1900-ban még Tornaljai járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, 1960-1996 között a Rozsnyói járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (12,56 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

Gice a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 530, 1921-ben 537, 1938-ban pedig 592, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben a romák a lakosság egytizedét alkották, 1930-ban a (cseh)szlovákok aránya 8,3 % volt. 1945 után észak-gömöri szlovák telepesek érkeztek a községbe, ennek ellenére magyar többségét egészen 1991-ig megőrizte. Bővebben

Történelem

A település a 12. század második felében keletkezett, a Zách-nemzetség földjén, mely az Ákosok (később Bebekek) földjei közé ékelődött. Magyar személynévi névadással keletkezett (Gice a Gregorius-Gergely kicsinyített alakja). 1327-ben "Gyuche" alakban említik először és már a 14. század első felében állt plébániatemploma, melyet 1338-ban említenek először. Bővebben

Mai jelentősége

A községben 4 évfolyamos, szlovák-magyar tanítási nyelvű alapiskola és szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Református temploma a 14. században épült gótikus stílusban, mai formáját a 19. században nyerte el. Két klasszicista stílusú kastély is található itt, a Czékus-kastély a 18. század végén, a Fay-kastély 1807-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GICZE. Hutzim. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Fáy, és több Urak, lakosai katolikusok, de több reformátusok, fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája, Pelsőtztöl fél mértföldnyire, Jolsvához pedig két órányira, lakosai nevezetes fejér pípákat, és jó tserép edényeket készítenek. Földgye jó, legelője elég, fája mind a’ két féle, malma helyben, piatzozásai közel, gyümöltsös kerttyei a’ házaknál, szenet, és meszet is égetnek, ’s mivel a’ vas hámoroknak szomszédságában vannak, el is adhattyák, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gicze, (Hudeyn), magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Jolsvához délre 3 órányira: 168 kath., 374 ref., 95 evang. lak. Ref. anyaekklézsia. Határa termékeny; erdeje, sok gyümölcse van; cserépedényt s meszet éget. F. u. többen. Ut. p. Rozsnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gicze, murányvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 98 házzal és 529, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. 1427-ben Gyche alakban, már mint nagyobb község, 32 portával van említve. A Giczey család volt az ura, utána az Orosz család, azután a Diószeghy, Hámos, Fáy és a Czékus család. Most Fáy Albertnek, Remenyik Andornak s Nagy Elemérnek van itt nagyobb birtoka és mindegyiknek úrilaka. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gice. Az 1427. évi összeírás mint nagyobb helységet 32 jobbágytelkekkel tartja nyilván. Ekkor a Giczey-családé volt a birtok, később az Orosz-család, majd a Diószeghy-, Hámos-, Fáy- és Czékus-családok adták kézről-kézre az uradalmat. A XX. század elején Fáy Albert, Remenyik Andor és Nagy Elemér voltak a főbb községi földbirtokosok. A Czékus-családtól két kúria származik, az egyikben a Remenyik-, a másikban a Nagy-család lakott. Bővebben