Gömörfüge

A község a Gömöri-medence délkeleti részén, a Vályi-patak (Kálosa-patak) mentén, a Vályi-völgy déli végénél fekszik, a 16-os országos főút mentén, Rimaszombattól 21 km-re keletre, Tornaljától 8 km-re délnyugatra. Itt ágaznak el a Vályi-völgyön végigvezető, Kálosán (4 km) keresztül Felsővályra (10 km) tartó, valamint a Hanván (9 km) át Sajólénártfalvára (13 km) vezető országutak. Határa 170-285 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, mintegy egyharmadrészt erdővel borított dombvidék. Északnyugatról Kálosa, délnyugatról Baraca, délről Runya, keletről Oldalfala, északkeletről pedig Zsór községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (9,20 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 422, 1921-ben 437, 1938-ben pedig 463, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és magyarországi, valamint kárpátaljai szlovákokat telepítettek a községbe. Ez alapvetően megváltoztatta a község nemzetiségi arculatát, mára vegyes lakosságú község relatív magyar többséggel (2011-ben a lakosság 42,1 %-a volt magyar, 40,9 %-a pedig szlovák nemzetiségű, a magyar anyanyelvűek aránya 50,8 % volt). A 20. század második felének népességcsökkenése után (21,6 %-os veszteség 1938-91 között) 1991-2011 között népessége 15,2 %-al nőtt (363 főről 418-ra). 2011-ben a lakosság 10,5 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek, ugyanakkor a roma etnikumhoz a lakosság több mint egyharmada (36,8 %) tartozott. Az 1921-ben még túlnyomóan katolikus vallású (81,9 %) faluban 2011-ben a lakosság 51,9 %-a volt római katolikus, 6,0 % -a pedig református vallású. Kiugróan magas a községben a felekezeten kívüliek (30,1 %) aránya.

Történelem

A település valószínűleg a 10. - 11. században keletkezett. 1244-ben "Fygey" alakban említik először. Nemesi község volt, mely a 15. században Alsó- és Felsőfügére oszlott. 1409-ben "Felsewfygey", 1786-ban "Fige" alakban szerepel az írott forrásokban. A török támadások következtében átmenetileg elnéptelenedett. A 19. század elején Alsófügének 70 háza volt 579 lakossal, közülük 40 nemes. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1874-ben egy tűzvészben az egész falu leégett. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1947-ben magyar lakóinak nagy részét Magyarországra telepítették át, helyükre szlovákok költöztek. Földműves szövetkezete 1952-ben alakult. 1990-ig helyi nemzeti bizottsága közös volt Baracával és Oldalfalával. A 2000-es években megépült a 16-os (korábban 50-es) főútnak a falut elkerülő szakasza egy viadukttal.

Mai jelentősége

A községben 1-4 osztályos magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola működik. Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt római katolikus temploma 1810-ben épült középkori alapokon, egykori számos kúriája közül egyetlen maradt fent (Palkovics.kúria, 19. század eleje, klasszicista).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FIGE. vagy Füge. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik egy motsáros völgyben, Sajó vizétöl egy mértföldnyire. Határbéli földgye tiszta, és kétszeres búzát terem, piatzozása három, ’s négy mértföldnyire, legelője szükségekre elég, mind a’ kétféle fája van, gyümöltsös, és konyha kertyei jók, keresettye só alatt, és szőlő munkával, kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Füge, helység, Gömör vgyében, napkeletről Óldalfala, éjszakról alsó Kálosa határaival szomszédos. E helységen visz Tornalljától keresztül Rima-Szombat felé vivő országut, a helység alsó végin; az országuthoz közel van Hevessi Bertalannak csinos nemesgyümölcsfajokkal beültetett kertje; nagy, de még el nem készült lakháza. Van a r. katholikusoknak templomjuk, – a lakosok száma 418-ra megy, ezek közül r. kath. 329, evang. férfi 15, asszony 22; reform. 52. Mindnyájan magyar nyelven beszélnek. Van 6 6/8 urbéri telek, 14 zsellér, 14 lakó, 21 2/8 majorsági telek; 992 hold erdő s legelő. Mind a mellett, hogy szántófölde dombos s meredek, mégis megtermi a legszebb tisztabuzát s egyebet; rétje a Vály völgyi patak veszedelmes árjának van gyakorta kitéve. Birják ezen helységet: Rákóczi, Hevessi, Vad, Szakál, Rácz urak, és özv. Pankovicsné asszony.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Bejétől nyugati irányban az országút mentén Füge helységet érjük a vályi völgy déli nyílásánál.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Füge, a tornallya-bánrévei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 89 házzal és 470 róm. kath. vallású lakossal. A községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Figes név alatt. 1407-ben a Mikófalvy család bírta és ekkor Figew volt a neve. Két évvel később már mint két külön község szerepel, Alsó és Felső jelzővel s birtokosai a Csató és a Kozma családok. 1435-ben már a Fügey családot is említik az egykorú oklevelek. Azután a Baloghy család is szerez itten részeket, később pedig a Rákóczy, Palkovics, Rácz, Vad, Hevessy, Szakall és a Fáy családok. Jelenleg Hevessy Benedeknek és Ruthényi Bélának van itt nagyobb birtoka. Három csinos úrilak is van a községben, melyeket a Palkovics, a Vad és a Hevessy családok építtettek. A községhez tartozik Aranyszék puszta, mely mint külön község már a XIV. században szerepel, a mikor is a Csetnekiek voltak az urai. E község vidékén feküdt hajdan Szentlélek, azóta elpusztult falu, mely a XV. század elején a Rozgonyiak birtoka. 1479-ben a mellétei Barna család és 1486-ban a Giczey, utána pedig az Orosz család volt az ura. Ezen a vidéken feküdt Erdőszád község is, mely 1435-ben a Baloghy család birtoka volt. 1874-ben az egész község leégett. A kath. templom 1810-ben épült. Posta van a községben, távírója és vasúti állomása pedig Tornallya.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gömörfüge. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Aranyszékópuszta, Felsőtanya. A község területe 1599 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 463.