Gömörhosszúszó

A község a Szilicei-fennsík déli részén, a Pelsőcöt Aggtelekkel összekötő (587-es) út mentén fekszik, Pelsőctől 7 km-re délkeletre, Aggtelektől 6 km-re északnyugatra. Határának mintegy felét erdő borítja, másik felének legnagyobb része rét- és legelő. Nyugatról Csoltó és Lekenye, keletről Kecső, északról pedig Pelsőcardó községekkel határos, katasztere északkeleten Szádvárborsáéval, délen pedig Tornaljáéval érintkezik.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (10,75 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község 18. században betelepült szlovák lakossága a 20. század elejére magyarrá vált. 1880-ban még a lakosság háromnegyede vallotta magát szlováknak, 1910-ben azonban lakossága már kivétel nélkül magyar nemzetiségű volt. 1910-ben 560, 1921-ben 582, 1938-ban 599, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét mindmáig megőrizte (csupán az 1930-as népszámlálás mutatott ki (cseh)szlovák többséget). Bővebben

Történelem

A falut valószínűleg a 12. század második felében alapították, első birtokosai a Kacsicsok voltak. 1243-ban, Pelsőc határjárásában, mint a Kacsics-birtok szélső települése szerepel, tőle északra ekkor lakatlan bükkerdő terült el. Erdei tisztáson létrejött, magyar alapítású falu volt. Templomos hely volt, plébániatemplomát Szent Lászlónak szentelték. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Evangélikus temploma 1792-ben épült klasszicista stílusban. Népművészetét a 2001-ben megnyitott faluház mutatja be.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HOSSZÚ SZÓ. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai töbnyire evangelikusok, fekszik Ágtelekhez 1 órányira, Csoltónak filiája, földgye három nyomásbéli, közép termékenységű trágyázás után, legelője elég, erdeji el pusztúltak, réttyei tsekélyesek, itatója alkalmatos, piatzozása Rozsnyón 3 mértföldnyire.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hosszúszó, tót-magyar falu, Gömör vmegyében, Pelsőcz, Ardó és Kecső helységekkel határos. Van benne az evangelikusoknak templomjok, mellyben az isteni szolgálat még eddig tót nyelven tartatik. A lakosok ugyan, csaknem mindnyájan magyarúl is beszélnek; a lelkek száma 535-re megy: evang. 508, reform. 9, róm. kath. 18. Van 11 5/8 urbéri telke, szántófölde 276 köblös, rétje 70 kaszás, erdeje 700 hold. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Pelsűcztől délkeletre Pelsűcz-Ardó és Hosszúszó helységeket érjük. Amannak határában ezelőtt gálma-érczet bányásztak, Hosszúszótól nyugat felé az országút-menti kopár legelőkön, gyér erdőborította magaslatokon át Aggtelek vakolatlan házaihoz jutunk, melynek lakossága jobbára mészégetéssel és mészszállítással keresi kenyerét.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hosszúszó, a dobsina-bánrévei vasútvonal mentén fekvő magyar és tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 111 házzal és 540, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. A község neve 1425-ben Hozywzow és Hozwzó, 1435-ben Hozywazow. Ez időben vámhely volt és a Bebek család bírta. A Bebekektől a Bejei család szerezte meg, de 1496-ban már a Tornallyay család a birtokosa, később pedig a Ragályi, Jekelfalussy, Kerepesy, Gotthard és Szeleczky családok, most pedig Hegyessy Sándor örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gömörhosszúszó. Igazolt történelemelőtti szállás, melyen a honfoglaló magyarság is mingyárt megveti lábát. Egyidőben a Vattay- és a Losonczycsalád birtoka. A község területe 1870 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 599.