Hernádgecse

Hernádgecse a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 183 méteres (határa 171-203 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Miszlóka- vagy Szartos-patak (Myslavský potok) partján, Kassától 11 km-re délkeletre, Hernádcsánytól pedig 3 km-re északnyugatra. Északnyugat felé teljesen egybeépült a szomszédos Kassamindszenttel. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, 2010-ben területének 74,3 %-a (407 ha) volt szántóföld, 11,3 %-a (62 ha) beépített terület, 5,7 %-a (31 ha) pedig kert. Hernádgecse belterülete 2018-ban mintegy 67 hektárt foglalt el. A község központjától 2,2 km-re délkeletre, a Hernádgecsei-tó (Jazero Geča) északi partján hétvégi házas nyaralókörzet alakult ki. Maga a kavicsbányászat során létrejött tó csaknem teljes egészében a szomszédos Hernádcsány kataszteréhez tartozik. A község belterülete a szuburbanizációval összefüggő házépítés révén déli irányban terjeszkedik. Hernádgecsétől délkeletre, Hernádcsány határánál ipari kavicskitermelés folyik, az község közponjától délre, a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal mentén találjuk a betonelemgyárat (Prefa). A községen áthalad a Kassát Hernádcsánnyal összekötő 3416-os út, határán keresztülhalad a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal (Csontosfalvával közös megállóhelye Kassamindszent kataszterében található, 2011 óta nincs személyforgalom). Délről Hernádcsány, nyugatról Enyicke, északról Kassamindszent és Koksóbaksa, keletről pedig Alsómislye községekkel határos. Keleti határa az egykori (mára szántófölddé alakított) Malom-patak medrét (a Hernád régi főágát) követi.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910, 2011: 5,48 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Hernádgecse népessége 2011-ben 1622 fő volt, melynek 96,7 %-a volt szlovák és 0,2 %-a (4 fő) magyar nemzetiségű (0,4 %-a – 7 fő – magyar anyanyelvű). 2013-ban lakosságának 2,3 %-a tartozott a roma etnikumhoz. A község a 19. század végén túlnyomórészt szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 9,0 %, 1900-ban 11,6 %, 1910-ben pedig 15,0 % volt, ez 1921-re 5,9 %-ra (31 fő), 1930-ra pedig 2,3 %-ra (14 fő) esett vissza. Az 1941-es, magyar fennhatóság alatt tartott népszámlálás során a lakosság egynegyede (26,0 %) magyarnak vallotta magát. A lakosság zöme (1921-ben 88,7 %, 2011-ben 88,1 %) római katolikus vallású. 1880-ban a lakosság 12,2 %-a (46 fő), 1921-ben 5,9 %-a (31 fő), 1938-ban pedig 4,1 %-a (26 fő) tartozott az izraelita felekezethez. 1900-1941 között folyamatos, de mérsékelt gyarapodással népessége több, mint egynegyedével nőtt (499 főről 638 főre). Az 1970-es évektől napjainkig a fokozatosan Kassa alvóvárosává átalakuló községben folyamatosan magas volt (évtizedenként 10 százalékot meghaladó, 119-152 fő közötti gyarapodás) a lakosságszám növekedése. 2011-2017 között a szuburbanizáció ütemének gyorsulása figyelhető meg (10,0 %, 1622 főről 1785 főre). A község népsűrűsége (2011-ben 296 fő/km²) a járási átlag csaknem négyszerese.

Történelem

A község első írásos említését 1255-ben, IV. Béla oklevelében találjuk „Jeche” alakban, de már a tatárjárás előtt is létezett. Ekkor a király a települést a jászói prépostságnak adományozta. Neve magyar eredetű, a Gecse személynévből (a Gergely régi alakjából) származik. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már templomos helyként szerepelt, templomát a Mindenszentek tiszteletére szentelték. Templomára utal az 1303-ban előforduló Egyházasgecse („Heghazas Geche”) névváltozat is. 1427-ben már két különálló faluként szerepelt, ekkor Felsőgecsének 8, Gecsének (Alsógecsének) pedig 4 portája adózott. 1560-ban a két falu Kis- és Nagygecse néven szerepelt. Hernádgecse határában feküdt a középkori Zsupcs település is, melyet 1261-ben említenek először, 1427-ben 8 portája adózott. A 16-17. század háborús pusztításai és az 1709-10-es nagy pestisjárvány után, 1715-ben alig 5 lakott portája volt a falunak. A 18. századi betelepítések során lakossága kicserélődött, a korábban magyarok lakta falu szlovák többségűvé vált (1746-ban már szlovák faluként szerepelt). Új, Szűz Mária születésének szentelt templomát 1750-ben építették, de maga a település Hernádcsány egyházközségéhez tartozott. 1772-ben a Dessewffy család birtoka volt 9 adózó portával. A 18. század végén a községhatár keleti részét még erdő, valamint a Hernád árterének vízjárta rétjei és legelői foglalták el, keleti határa, a Malom-patak ekkor még a Hernád fő ágát képezte. 1828-ban 81 háza és 546 lakosa volt. A 19. század második felében számos lakosa kivándorolt Amerikába, 1869-re lakossága 546-ra, 1880-ra pedig 376-ra csökkent. 1860-ban megépült a Kassát Miskolccal összekötő vasútvonal, melynek gecsei állomása Csontosfalva (ma Kassamindszent része) határában létesült (Gecse-Csontosfalva néven). A 19. század második felétől 1948-ig határában vízimalom is üzemelt (a László és a Meskó családok tulajdonában volt, a Harmadik Katonai Felmérés térképén is ábrázolják „Gecsemalom” néven). Gecsének 1890-ben 503, 1900-ban 499, 1910-ben pedig 505 lakosa volt. Hivatalos nevét a 20. század elején Gecséről Hernádgecsére módosították. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 529, 1930-ban 602, 1938-ban pedig 636 lakosa (99 háza) volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig ismét magyar fennhatóság alá került. 1941-ben 638 lakosának 74 százaléka szlováknak, 26 százaléka pedig magyarnak vallotta magát. 1944-ben zsidónak minősített lakosait megsemmisítő táborokba hurcolták. Mezőgazdasági szövetkezetét 1959-ben alapították. Az 1960-as évek elején a község határában betonelemgyárat („Prefa”) létesítettek. A község határának arculatát alapvetően megváltoztatta a mezőgazdaság kollektivizálása, majd a Malom-patak kiszárítása és a Hernádcsány határában folytatott intenzív kavicskitermelés átterjedése Hernádgecsére. 1970-ben 1065, 1980-ban 1217, 1991-ben 1336 lakosa volt. A község címerét (az 1784-as falupecsét alapján) és zászlaját 1997-ben fogadták el. Hernádgecse belterülete a 20. század második felében több mint kétszeresére nőtt, a lakóházak száma 1991-2011 között 328-ról 431-re emelkedett.

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Határában kavicskitermelés folyik és betonelemgyár működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma eredetileg 1750-ben épült barokk stílusban, 1997-ben újjáépítették. A temetőben található, Urunk színeváltozásának szentelt kápolna 19. századi. A templom mellett álló, 17. századi eredetű barokk kastély ma az óvodának ad otthont. A községben található egy 18. század végén épült, klasszicista stílusú kúria is. Hernádgecse gazdag szakrális kisemlékekben is (számos útmenti kereszt).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GECSE. Tót falu Abauj Vármegyében, földes Ura B. Orbán, és Desőfy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kassához egy mértföldnyire, ’s a’ földes Uraságoknak szép kastéllyaival díszesíttetik, határjában minden javai vagynak, ’s Kassa Városának szomszédságában lévén, vagyonnyait jó áron eladhattya, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gecse (Alsó, Felső), 2 tót-magy. falu, Abauj vmegyében, a Hernád völgyében: 511 r. kath., 5 ref., 10 zsidó lak., egy kastélylyal. F. u. Horváth, Desseöffy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint [...] Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Mind az öt kisközségnek a postája és táviró-állomása Csány. Eredetileg, a személy- és dülőnevek bizonysága szerint, magyarok lakták ezt az öt falut is, de a kurucz háboruk lezajlása után betelepitett tótok eltótositották. Lakosaik közül sokan vándoroltak ki Amerikába, otthagyván gazdátlanul apró házaikat, melyek egymásután düledeznek össze.

Helységnévtár

Gecse, rk. 308 Koksó-Mindszent, gk. 14 Sziget-Bölzse, ág. 3 - , ref. 5 - , izr. 46 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hernádgecse. Azelőtt Gecse. Keletkezése és története ismeretlen. A kuruc szabadságharc alatt azonban már találkozunk nevével. A község területe 954 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 636.