Hernádgecse

Hernádgecse a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 183 méteres (határa 171-203 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Miszlóka- vagy Szartos-patak (Myslavský potok) partján, Kassától 11 km-re délkeletre, Hernádcsánytól pedig 3 km-re északnyugatra. Északnyugat felé teljesen egybeépült a szomszédos Kassamindszenttel. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910, 2011: 5,48 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Hernádgecse népessége 2011-ben 1622 fő volt, melynek 96,7 %-a volt szlovák és 0,2 %-a (4 fő) magyar nemzetiségű (0,4 %-a – 7 fő – magyar anyanyelvű). 2013-ban lakosságának 2,3 %-a tartozott a roma etnikumhoz. A község a 19. század végén túlnyomórészt szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 9,0 %, 1900-ban 11,6 %, 1910-ben pedig 15,0 % volt, ez 1921-re 5,9 %-ra (31 fő), 1930-ra pedig 2,3 %-ra (14 fő) esett vissza. Bővebben

Történelem

A község első írásos említését 1255-ben, IV. Béla oklevelében találjuk „Jeche” alakban, de már a tatárjárás előtt is létezett. Ekkor a király a települést a jászói prépostságnak adományozta. Neve magyar eredetű, a Gecse személynévből (a Gergely régi alakjából) származik. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már templomos helyként szerepelt, templomát a Mindenszentek tiszteletére szentelték. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Határában kavicskitermelés folyik és betonelemgyár működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma eredetileg 1750-ben épült barokk stílusban, 1997-ben újjáépítették. A temetőben található, Urunk színeváltozásának szentelt kápolna 19. századi. A templom mellett álló, 17. századi eredetű barokk kastély ma az óvodának ad otthont. A községben található egy 18. század végén épült, klasszicista stílusú kúria is. Hernádgecse gazdag szakrális kisemlékekben is (számos útmenti kereszt).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GECSE. Tót falu Abauj Vármegyében, földes Ura B. Orbán, és Desőfy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kassához egy mértföldnyire, ’s a’ földes Uraságoknak szép kastéllyaival díszesíttetik, határjában minden javai vagynak, ’s Kassa Városának szomszédságában lévén, vagyonnyait jó áron eladhattya, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gecse (Alsó, Felső), 2 tót-magy. falu, Abauj vmegyében, a Hernád völgyében: 511 r. kath., 5 ref., 10 zsidó lak., egy kastélylyal. F. u. Horváth, Desseöffy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint [...] Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Mind az öt kisközségnek a postája és táviró-állomása Csány. Eredetileg, a személy- és dülőnevek bizonysága szerint, magyarok lakták ezt az öt falut is, de a kurucz háboruk lezajlása után betelepitett tótok eltótositották. Lakosaik közül sokan vándoroltak ki Amerikába, otthagyván gazdátlanul apró házaikat, melyek egymásután düledeznek össze.

Helységnévtár

Gecse, rk. 308 Koksó-Mindszent, gk. 14 Sziget-Bölzse, ág. 3 - , ref. 5 - , izr. 46 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hernádgecse. Azelőtt Gecse. Keletkezése és története ismeretlen. A kuruc szabadságharc alatt azonban már találkozunk nevével. A község területe 954 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 636.