Hontkiskér

Az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi részén, a Szikince völgyében, Léva központjától 9 km-re délkeletre fekszik. Mellékutak kötik össze Csánkkal (3,5 km), Hontvarsánnyal (2,5 km), valamint a Vámosladány-Hontfüzesgyarmat országúttal (3 km). Nyugatról Hontvarsány, északról Kereskény, keletről Csánk, délről pedig Vámosladány határolja. Északi határát az 564-es (Léva-Deménd-Párkány) országút alkotja. Területének túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, határában egy több évszázada létező halastó is található.

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Léva városrésze és 5 kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), ebben az időszakban északi határa magyar-szlovák államhatárt alkottott. Területe 7,56 km², a város területének 12,4 %-át alkotja. 1976 után területe 23 hektárral gyarapodott (3,1 %) a szomszédos Hontvarsánytól átcsatolt terület révén.

Népesség

Hontvarsány a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 418, 1921-ben 435, 1939-ben pedig 424, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt. A szlovákok aránya 1910-ben 14,1 %, 1921-ben 7,6% volt, 1930-ra 44,6 %-ra ugrott. A község magyar lakossága 1945 után reszlovakizált, 1961-re már a szlovákok kerültek többségbe, a magyarok aránya 28,3 %-ra esett vissza. 2011-ben 287 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 0,8 %-a. 1921-ben a lakosság 80,2 %-a római katolikus vallású volt.

Történelem

1290-ben Ker alakban említi először okirat. Neve alapján a honfoglaló magyar Kér törzs szállásterülete lehetett. Eredetileg az esztergomi káptalan a birtokosa. A 15. században Lévai Cseh Péter birtoka, majd az ő leszármazottaié. 1554-ben két halastavat is létesítettek a falu területén. 1598-ban Lévai Cseh Ferenc Hont vármegye alispánja a földesura. 1715-ben a községben malom, 2 kúria és 23 háztartás volt. A 19. században a Majláth család birtoka. Korabeli leírások szerint a falu lakossága a 19. század elejéig szlovák volt, a század közepére már vegyes magyar-szlovák lakosságú, a század végére csaknem teljesen magyar. 1910-ben 418, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1976-ban Lévához csatolták.

Mai jelentősége

Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1777-ben rokokó-klasszicista stílusban épült. A faluban egy 19. század elejében épült klasszicista stílusú kúria is található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Kér, Kiar. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Majlát Uraság, a’ kinek szép háza, kertye, és őseitől építtetett Temploma, ékesítik e’ helységet, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Szikintze mellett, Csanktól, Vársánytól, és Ladánytól 1/2 órányira, és Ladánynak filiája, szántó földgye 3 vetőre van osztva, mellyben a’ gabonának minden neme jól terem, halas tava nagy, és jó ízű pontyok vannak benne, malma van, erdeje nem sok, de szép, legelője elég, réttye sok is jó is, szőlő hgeye jó boraikat, gaobnájokat, és vagyonnyaikat a’ Bánya Városokon árúllyák el.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kér (Kis-), Hont m. magyar-tót falu, Lévához délre 3/4 mfld: 100 kath., 161 evang., 82 ref. lak. Kastély. Gazdag határ. F. u. gr. Majláth.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kiskér, magyar kisközség, 75 házzal és 433 jobbára róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró állomása Léva, postája Varsány. Már 1242-ben szerepel a neve, a följegyzésekben. Első urai a Simonyi család ősei voltak. Simon fia, Adorján comes 1290-ben négy ekényi gyerki földjeért cserébe kapta a kéri birtokot, a melyet 1294-ben a családjabeli Martonos fia Simon comes fiainak eladott. 1392-ben Leökös fiát, István mestert iktatták a birtokba. A XV. században Lévai Cseh Péter erdélyi vajda szerezte meg, kinek birtokában említik az 1428. és 1439. évi oklevelek is. E községtől vette nevét a Kéry-család, melynek egyik tagja, Gáspár, 1531-ben a török ellen megvédte Jajczát; a család másik tagja, Ferencz comes, 1599-ben Hont vármegye alispánja volt. Az újabb századokban Mailáth-család volt a falu ura és jelenleg gróf Mailáth Györgynek van itt nagyobb birtoka.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hontkiskér. Első urai a XIII. században a Simonyiak. 1392-ben a Leökös-nemzetségé Kiskér — egészen a XV. századig, amikor Lévai Cseh Péter vajda birtokába jut. Az utóbbi századokban a Mailáth grófok voltak a község birtokosai. A község területe 1274 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 424.