Áttekintés
Báti járás
Horhi az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi részén, a Szikince-patak 50-70 méterre bevágódott szurdokvölgyében fekszik, Léva központjától 9 km-re északkeletre. Horhi katasztere exklávéként Lévához tartozik, délnyugatról Kereskény, északnyugatról Garamújfalu, északkeletről Derzsenye, északkeletről Zsember, délkeletről pedig Borfő községekkel határos.
Közigazgatás
1986-ig önálló község, azóta Léva városrésze és 5 kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Selmecbányai járás). Területe 5,96 km², a város területének 9,8 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.
Népesség
Horhinak 1910-ben 356, 1921-ben 336, 1940-ben pedig 384 lakosa volt. A 18. században még magyarok lakta, a nyelvhatáron túli nyelvszigetet alkotó falu lakossága 1880-ra túlnyomórészt szlovákká vált. A kettős identitású lakosság többsége (61,8 %) 1910-ben már magyarnak, 1921-ben viszont ismét szlováknak (74,4 %) vallotta magát. Az 1921-ben még 24,7 %-ot alkotó magyar lakosság 1961-re teljesen eltűnt az addigra kizárólag szlováklakta településről.
Történelem
1295-ben a közeli Borfő határjárásában említik először. Neve a régi magyar horh főnévből származik, amely mély vízmosta árkot, mélyútat, horhost jelent. 1552-ben a Horhy család birtokolja, 1629-től a Pomothyaké. A 18. században már kuriális falu, melyben a legjelentősebb családok közül a Belházyak és az Udvardyak említhetőek. 1828-ban 55 háza és 533 lakosa volt.
Mai jelentősége
A Szikince-völgy természetvédelmi terület és kedvelt kirándulóhely. Evangélikus temploma 1820-ban klasszicista, református temploma 1869-ben későbarokk stílusban épült. A Belházy-kúria barokk stílusú, 1855-ben épült.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
HORHI. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reformátusok, fekszik Lévához nap nyugot felé egy órányira, határja jó tulajdonságú, vagyonnyaikat Báton, boraikat pedig Selymetzen szokták el adni; de Szikintze vize néha házaikat is meg nedvesíti árjával.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Horhi, magyar-tót falu, Honth vmegyében, ut. p. Lévához 3/4 mfd. 100 kath., 161 evang., 82 ref. lak. Jó rétekkel, és vizimalommal. F. u. többen.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Horhi, a Szikincze-patak mentén fekvő magyar kisközség, 88 házzal és 370 ág. h. ev. és ev. ref. vallású lakossal; vasúti állomása, postája és távirója Léva. Ősidők óta megült hely, a mit a határában kiásott római tárgyak bizonyítanak. A faluról már 1349-ben oklevél emlékezik meg, mely Horeh alakban jegyzi fel a nevét. A Horhy család névadó birtoka volt, a miről az 1552.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 83 | 25% |
| szlovákok | 250 | 74% |
| németek | 0 | 0% |
| egyéb | 3 | 1% |
| összlétszám | 336 |


