Jeszte

A község a Gömöri-erdőhát dombvidékén, a Macskás-patak völgyében fekszik, Feledtől 13 km-re, Rimaszombattól 25 km-re délre, az Almágyot (10 km) Rimasimonyival (13 km) összekötő országút mentén. Határa felerészben erdővel borított, 340 méterig magasodó dombvidék (maga a falu 205 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik). Délnyugatról Gömörpéterfala, nyugatról Détér, északról Gesztete, keletről pedig Domaháza községekkel határos. Keleti határa (mely egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között) Gömör-Kishont és Borsod vármegyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-től pedig a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe az elmúlt száz évben csak minimális mértékben változott (1910-38-hoz képest 4 hektárral csökkent, 7,59 km²-ről 7,55 km²-re).

Népesség

1910-ben 218, 1921-ben 253, 1938-ban pedig 308, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népessége harmadával csökkent, 1991-2011 között további 9,3 %-os csökkenés (205 főről 186-ra) figyelhető meg. Túlnyomóan magyar nemzetiségű lakosságát (2011-ben 90,3 %) napjainkig megőrizte, a szlovákok aránya 1991-2011 között 3,9 %-ról 9,7 %-ra nőtt. A lakosság mintegy egynegyede (24,4 %) a roma etnikumhoz tartozik. A lakosság túlnyomórészt (93,5 %) római katolikus vallású.

Történelem

A falu valószínűleg a 11. században keletkezett. Egykori vára a községtől délre emelkedő Várhegyen állt. Már az Árpád-korban elpusztult, mára nyoma sem maradt. A falu első írásos említése 1333-ban „Jezthe” alakban történik. A 14. század elején Zách Feliciáné, majd a Méhy családé. 1427-ben „Lesthe” alakban szerepel az összeírásokban a Lórántffy család birtokában. Bővebben

Mai jelentősége

A falu központi épülete a harangláb, jellegzetes népi építésű lakóházai vannak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JESZTE. Jesztitze. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Sturman Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Serkéhez 3/4 mértföldnyire, Gesztetének filiája, földgye középszerű, harmad része soványabb, piatzozásai 2, és 5 mértföldnyire.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jeszte, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rima-Szombathoz délre 2 1/2 mfldnyire: 185 kath. lak. Dombos határa meglehetős. F. u. az egri káptalan.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jeszte, a hevesmegyei határ közelében fekvő magyar kisközség, 41 házzal és 216 róm. kath. vallású lakossal. A község 1427-ben Lesthe alakban van említve, mint a Lórántfiak birtoka s e család többi birtokainak sorsában osztozott. Későbbi birtokosai az egri káptalan és a báró Vécsey család. A XVIII. században Jeszticze tót néven is említve van. Templom nincs a községben. Postája Gömörsimonyi, távírója és vasúti állomása Feled. Ide tartoznak Mogyorós és Léhitamástelke.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Jeszte. A Lórántffyak családi birtoka volt a község már 1427-ben, amikor Lesthe alakban tesz róla említést az oklevél. Később az egri káptalannak és a báró Vécsey-családnak voltak itt birtokai. A község területe 1321 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 308. Külterületi lakott helyek: Ivánkapuszta és Mogyoróspuszta.