Kecső

A község a Szilicei-fennsík déli részén, 330 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Pelsőctől 13 km-re délkeletre. Kecső zsákfalu, egyetlen, az 587-es (Pelsőc-Aggtelek) útról a Domicai-cseppkőbarlang közelében leágazó, 2,5 km-es mellékúton közelíthető meg. Határának mintegy felét erdő borítja, jelentős a rétek és legelők kiterjedése is. Nyugatról Gömörhosszúszó, északról Szádvárborsa, keletről Aggtelek, délnyugatról pedig Tornalja határolja. Keleti határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (13,58 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 472, 1921-ben 447, 1938-ban pedig 548, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A periférikus fekvésű község 1991-2011 között népességének több mint egyötödét elveszítette (lakossága 476 főről 375-re csökkent). Túlnyomó magyar többségét (2011-ben 88,3 %) napjainkig megőrizte, a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 5,7 %-ról 10,1 %-ra nőtt. Lakosságának 54,9 %-a római katolikus, 10,9 %-a pedig református vallású, az evangélikusok aránya 1921-ben még 40 % volt, 2011-re 24,3 %-ra csökkent.

Történelem

A falut 1272-ben "Kucheu" néven említik először, valószínűleg a 12. század második felében jött létre. A Kacsics család birtoka volt. Szent Lászlónak szentelt temploma temploma a 14. század elején épülhetett. Magyar lakosságú jobbágyfalu volt. 1564-ben egy török betörés következtében lakossága elmenekült (jórészt Aggtelekre), ezután két évszázadon át puszta. Bővebben

Mai jelentősége

Kecsőn négyosztályos magyar tannyelvű alapiskola és magyar óvoda egyaránt működik. Evangélikus temploma 1820-ban, Urunk mennybemenetelének szentelt római katolikus temploma pedig 1827-ben épült klasszicista stílusban. 2010-ben tájház létesült a községben. A falu határában található a Baradla–Domica-barlangrendszer Domica szakaszának bejárata, melyet 1926-ban fedeztek fel pénzügyőrök, 1936 óta látogatható. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KECSŐ. Magyar falú Gömör Várm. földes urai Ragályi, Fáy, és több uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Agtelek mellet, Torna Vármegyének szomszédságában, földgye jó búzát terem, piatzozásra Rozsnyón 3 1/2 mértföldnyire, réttye sekélyes, földgye szorgalmatos mivelést kiván, fája mind a’ két féle sok, keresettye a’ szomszéd vas verő műhelyekben, szenet is égetnek, kapa verő hámorja is van, erdője nagy, réttye sekély.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kecső, magyar falu, Gömör vmegyében, hegyek közt igen szűk völgyben fekszik, Aggtelek és Hoszszuszó helységekkel határos. Az evangelikus oskolával átellenben a helységen keresztülfolyó patakcsán van épülve malma, melly esős időben jövedelmes. Van ama jóságáról híres kapát s ásót készitő hámorja is. A lakosok szám 334-re megy; ezek közül evang. férfi 90, asszony 80, rom. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kecső, Abaúj-Torna vármegye határának közelében fekvő magyar kisközség, 82 házzal és 479, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. E község 1344-ben Kechew, később pedig Kethew alakban szerepel. Birtokosai voltak a Ragályi, Kubinyi, Draskóczy, Fejérváry, Bihary, Szent-Ivány, Széky és a Fáy családok, most pedig Szent-Ivány Miklós örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kecső. Települési kezdetei a bronzkorig vezethetők vissza. Oklevél a XIV. század végén említi először, Ezidőtájt a Gömöri-család birtoka Hozzá tartozik Domicadülő, Területe 2360 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 548.