Kiscétény

Kiscétény a Nyitra-folyó (Cétényke) bal partján, az Alsó-Nyitramente kistájon, 130 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nyitrától 13 km-re délkeletre, a Nyitrát Zsitvafödémessel (17 km) összekötő 1641-es út mentén. A Nyitra két partjára kiterjedő határa a nyugati síkvidéktől (125 m) kelet felé a Zsitvamenti-hátság (Zoboralja) részét alkotó szőlőhegyig emelkedik. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-45 között a Szlovák Államhoz tartozott (Nyitra megye, Nyitrai járás). 1960-1990 között Nyitracsehivel egyesítették Nitrany néven. Területe (5,16 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Kiscétény a Nyitra-vidéki magyar nyelvsziget nyugati részéhez tartozó, a 20. század elején még magyar többségű, mára túlnyomórészt szlovák lakosságú (2011-ben 90 %) község. 1910-ben még a lakosság 87,8 %-a magyarnak vallotta magát, 1921-re már a szlovákok kerültek többségbe (56,1 %) és a magyarok aránya 43,5 %-ra, 1930-ra pedig 18,5 %-ra csökkent. A 20. Bővebben

Történelem

Kiscétény feltehetőleg a 16. század végén különült el Nagycéténytől. Cétény első írásos említését a zobori oklevélben találjuk 1113-ból. 1240-ben „Cherhen” alakban, majd 1272-ben „terra Cheten” néven szerepelt. Területét az esztergomi érsekség egyházi nemesei kapták adományul. Az esztergomi szandzsák 1570-es adóösszeírásában Kis-Csitún vagy Nemes-Csitún néven szerepelt. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Határában biomassza-erőmű működik. Hétfájdalmú Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 2008-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Czétény, Nagy Czétén. Két egymáshoz közel lévő faluk Nyitra Vármegyében, birtokos Ura az Esztergomi Érsekség, fekszenek Báb Családhoz közel, Czétény folyó vize mellett, a’ mellynek ki áradásától gyakran kárt vallanak, réttyei igen jók, a’ Czétényi borok leg nagyobb ditséretet érdemelnek ennek a’ környéknek borai között. Meg van benne a’ jó bornak mind a’ három tulajdonsága: t. i. jó szinű, jó illatú, jó izű kivált ha ó, és régi. Határjok meglehetős termékenységű, fájok mind a’ kétféle lévén, a’ második Osztályba tétettek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis- és Nagy-Czétény, két egymáshoz közel lévő magyar helység, Nyitra vmegyében, Nyitrától délkeletre 1 3/4 órányira. Az első 254 kath., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templommal; a második 856 kath., 12 zsidó. – Határa mindkettőnek róna, és igen termékeny, rétei igen tágasak s kövérek; erdeje nincs; legelője elég. A Czétény pataka két malmot hajt. F. u. az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kis-Czétény, a Nyitra Czéténykeága mellett, a nyitramenti dombok alján, 325 r. kath. vallásu lakossal, a kik közül 185 magyar, 119 tót. Postája Nagy-Czétény, táviró- és vasúti állomás Nyitra. Itt van dr. Lakits István csinos úrilaka és birtoka. 1240-ben "Ceten" név alatt szerepel. Határában kedvelt bor terem

Helységnévtár

Czétény (Kis-), rk. 202 Nagy-Czétény, izr. 16 Nyitra-Párucza.