Kisperlász

Kisperlász a Perlászi-patak (Prihradziansky potok) partján, 270 méteres tengerszint feletti magasságban, a Jolsvai-karszthoz tartozó Skalka (466 m) déli és a Licei-dombsághoz tartozó Kocsma-hegy (Malkiná, 379 m) északi lábánál fekszik, Jolsvától 9 km-re délre, Nagyrőcétől 21 km-re délkeletre. Kis kiterjedésű határa 235-466 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, 2010-ben területének 38,2 %-át (174 ha) szántó, 37,8 %-át (172 ha) erdő, 17,8 %-át (81 ha) pedig rét és legelő foglalta el. A 2836-os út köti össze a szomszédos Süvetével (3 km) és Kövivel (4,5 km). Délről Deresk, nyugatról Kövi, északról Jolsva és Jolsvatapolca, keletről pedig Süvete katasztere határolja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Nagyrőcei, annak megszüntetése után (1996-ig) pedig a Rozsnyói járáshoz. 1938. novemberétől 1945. januárjáig visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe az elmúlt évszázadban nem változott (1910-ben és 2011-ben egyaránt 4,55 km²).

Népesség

Kisperlász a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvű, túlnyomórészt szlovák lakosságú aprófalu. 2011-ben 87 lakosa volt, melynek 92 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. Kisperlász a járás második legkisebb népességű települése. 1910-ben lakosságának 5,2 %-a, 1921-ben 6,5 %-a, 1991-ben 4,1 %-a (4 fő) vallotta magát magyarnak, 2001-ben azonban már senki sem. Bővebben

Történelem

Kisperlász a 13. század közepén, a Zách nemzetség birtokain, egy irtott majorság (predium) körül keletkezett. Neve szláv eredetű, a perlaz v. prielaz (a kerítésen való átjárást megkönnyítő deszka) szóból keletkezett. 1262-ben szerepel először oklevélben Prelaz néven, később Perlaz (1435), Perlak (1558), illetve Perlasz (1573) alakban említik a források. Bővebben

Mai jelentősége

Az elnéptelenedő aprófaluban sem alapiskola, sem óvoda nem található. Evangélikus temploma klasszicista stílusban épült 1798-ban. A temetőben található, Szent Annának szentelt római katolikus körkápolna (rotunda) román stílusú, 13. századi eredetű, festett kazettás mennyezetén az 1758-as évszám olvasható, egyben búcsújáróhely. A községben a népi építészet több emléke is fennmaradt a 19. századból.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERLACZ. Prichrazane. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Süvetének szomszédságában, határbéli földgye közép termékenységű, legelője kevés, fája van mind a’ kétféle, eladásra módgya közel Jolsván, keresetre is módgya a’ vasverő műhelyeknél, és tserép edényekkel, ’s pipákkal, mellyeket magok készítenek, harmadik osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perlacz, tót falu, Gömör vmegyében, Jolsvához délre 1 órányira: 10 kath., 241 evang. lak., kik többnyire fazekasok és pipacsinálók. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Perlász, Jolsva közelében fekvő tót kisközség, 37 házzal és 200 ág. h. evangelikus lakossal. 1435-ben Jolsva tartozéka és a jolsvai várbirtokok sorsában osztozott. Ez időszerint a Coburg herczegi család a birtokosa. 1786-ban, a mikor még a Koháryak voltak az urai, Prichranzane tót névvel is nevezték. Lakosainak nagyrésze pipakészítő és fazekas volt, a mely iparággal különben ma is sokan foglalkoznak. Evangelikus temploma 1798-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Jolsva.

Helységnévtár

Perlász (Prichracane, Prihrazane), rk. 11 Süvete, ág. 169 Süvete, izr. 5 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisperlász. Elsőnek egy 1297-ben kelt oklevél említi, annak kapcsán, hogy egy Véri nevű királyi ember itt birtokot kap. Nem sokkal később már az egyházi birtokok sorában találjuk a községet. A község területe 791 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 200.