Kőhídgyarmat

A község a Kisalföldön, az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján, a Párizs-patak torkolatánál, Párkánytól 8 km-re északnyugatra, a Párkány-Léva vasútvonal és a 76-os főút mentén fekszik. Mellékút köti össze Köbölkúttal (12,5 km). Határához tartozik a Bélai-dombok jelentős része és a dombvidék déli oldalán húzódó szőlőhegy nagy része is. Nyugatról Libád, északról Kéménd, keletről Kicsind, délnyugatról Muzsla, délről Ebed, délkeletről pedig Nána községekkel határos. Keleti határa a Garam egykori medrét követi és egyben Esztergom és Hont megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás, nagyközségi rangját elveszítette). Területe (20,34 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

1910-ben 1410, 1921-ben 1502, 1939-ben pedig 1426, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-1991 között népességének 22,2 %-át elveszítette, majd 1991-2011 között további 6,8 %-os népességcsökkenés figyelhető meg (1109 főről 1034-re), ebben az időszakban a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott (5,7 %-ról 11,7 %-ra) a túlnyomórészt (84,6 %) magyar nemzetiségűek lakta községben. A roma etnikumhoz tartozók aránya 5,1 %. A lakosság túlnyomó többsége (89,5 %) római katolikus vallású.

Történelem

Már a honfoglalás korában lakott település volt, noha első említése csak 13. század végi, mikor Wyd fiainak ősi birtoka. A nemzetség magvaszakadtéval IV. László Vécs unokájának, Zovárnak adja. Később az esztergomi érsekség birtokaként ismert, amelyet 1311-ben Csák Máté erőszakkal elfoglalt és kifosztott, ám Telegdi Csanád érsek 1320-ban visszaszerezte tőle. Bővebben

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres községben magyar óvoda működik. Szent Móricnak szentelt római katolikus temploma 1746-ban épült barokk stílusban. Határában található a Tisztások Természetvédelmi Terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kőhid Gyarmat. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomtól, két óránnyira, Nána, Libad, és Keménd faluknak szomszédságjokban, hajdan eleget szenyvedett Rákótzi, és más hazai zendűlések idejekkor. Határbéli földgye kies, és jó, legelője elég, fája mind a’ két féle, szőlei számosak, és jó néműek, eladásra módgya a’ Dunán, és Esztergomban, fogyatkozása, hogy néha Garam vize réttyeit mossa, mind az által, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kőhid-Gyarmat, magy. falu, Esztergom-, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, a Garan mellett, Esztergomhoz éjszakra 1, ut. p. Kéméndhez 1/4 mfld távolságra: 891 kath. lak., paroch. templommal. Róna határa első osztálybeli s igen termékeny; a lakosok birnak 874 1/2 hold első, 45 h. második osztálybeli szántóföldet, 494 h. rétet, 611 3/4 kapa szőlőt; jó legelője és erdeje is van. Birja az esztergomi káptalan.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kőhídgyarmat, Garam-parti magyar nagyközség, 248 házzal és 1356 róm. kath. vallású lakossal. Határa 3534 kat. hold. A XIII. század közepén Wyd fiainak birtoka volt; ezeknek magtalan halála után IV. László király 1288-ban a Zovárd nembeli Vécs unokájának, Zovárdnak adományozta. A Zovárd nemzetségen kívül az esztergomi érseknek is volt itt birtoka, melyet a Hunt-Pázmán nembeli Kázmér fiai 1295 előtt, a III. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Kőhídgyarmat, v. Esztergom vm. (Kamenný Most, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szt Mihály tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1682: alapították újra. Szt Mór tp-a 1748: épült. Anyakönyvei 1726-tól. Kegyura 1880: az esztergomi kápt. Anyanyelve 1880: m., 1940: m. - Filiája 1917: Libád. - Lakói 1940: 1308 r.k., 2 ev., 5 ref., 15 izr., össz. 1330; 1970: össz. 1327 (94,1% m.); 1991: össz. 1109, m. 1023 (92,25%); 2001: össz. 1034, m. 931 (90,04%). ** Némethy 1894:141. - Schem. Strig. 1917:13.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kőhidgyarmat. Már a honfoglalás után benépesült, de csak a XIII. században történik említés róla, amikor is Wyd fiainak ősi birtoka. A nemzetség magvaszakadtéval IV. László Vécs unokájának, Zovárnak adja. Kívüle birtokkal bír itt az esztergomi érsekség is. A XIV. század elején Csák Máté erőszakkal elfoglalja, de Telegdi Csanád érsek 1320-ban visszaszerzi. Bővebben