Kural

A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti előterében, enyhén dombos, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt vidéken, a Kétyi-víz mentén, Párkánytól 27 km-re északnyugatra, Nagysallótól 15, Lévától pedig 35 km-re délre. A Farnadot (3,5 km) Bénnyel (10 km) összekötő mellékút áthalad a községen, mellékút köti össze Nagyölveddel (3,5 km) és Nyírágóval (6,5 km). Délnyugatról Nagyölved, délkeletről Érsekkéty, északkeletről Nyírágó, északnyugatról pedig Farnad községekkel határos, határa legkeletebbi pontjánál Lekér kataszterével egy pontban érintkezik. Északkeleti határa Esztergom és Bars megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz. 1960-ban a Párkányi járás megszüntetésekor a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás), ekkor nagyközségi rangját elveszítette. Területe (10,69 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A 17. században szlovákokkal betelepített község etnikai arculatát azóta is megőrizte, ma szlovák nyelvi szigetet alkot a magyar nyelvterületbe ékelődve. 1910-ben 803, 1921-ben 869, 1938-ban 904, csaknem kizárólag szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1910-ben a lakosság 13,1, 1921-ben pedig 6,0 %-a még magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Népességének maximumát 1961-ben érte el (920 fő), 1991-ig népességének több mint egynegyedét (26,7 %) elveszítette, majd 1991-2011 között további egyötödét (20,6 %, népessége 674 főről 535-re csökkent). A lakosság túlnyomó többsége (89,0 %) római katolikus vallású.

Történelem

1223-ból származó első okleveles említésében bizonyos Mochow fia, Csépány szerepel, aki Kurol községből való. 1256-ban a Kurali nemes család birtoka. 1308-ban Kurul, illetve Kural alakban jelenik meg. 1338-ban Kurali Bakó Farnadi Petőnek zálogosít el itteni birtokából, Kurali Mátyástól pedig 1330—49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek vesz zálogba földeket. 1384-ben Kyskural néven szerepel, 1424-ben Széchenyi László de genere Kathyz a földesura, de 1437-ben már elcseréli Kereszturért az esztergomi érsekkel. Innentől lényegében a 20. század elejéig érsekségi uradalom. A 16. században a török időkben teljesen elpusztult. 1612-ben Paluska György itteni birtokára Nagytapolcsány és Kinorány vidékéről szlovák földműveseket telepített, akik zsellérekként dolgoztak a birtokon. Lakói 1700 és 1725 között évi 200 arany járadékért megváltották magukat a robot alól. Főként a mezőgazdaságból éltek, de a kiváló termőtalaj bőségesen biztosította a megélhetést és a falu fejlődését. 1715-ben 28, 1720-ban 17 ház állt a faluban. 1787-ben 37 házában 469 lakos élt. 1828-ban 52 háza volt 519 lakossal. Templomát a 18. század elején Keresztély Ágost hercegprímás építtette. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra visszakerült Magyarországhoz. 1976-ban szövetkezetét egyesítették Érsekkétyével és Nyírágóval, központi szövetkezeti községgé vált.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Az Úr Színeváltozásának szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült barokk stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KURALY. Tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ölvedhez közel, mellynek filiája, földgye jó, legelője, réttye soványas, el adásra módgya a’ Dunán, Esztergomban, és a’ Bánya Városokban, fája nints elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kuraly, Esztergom most Komárom vmegyében, tót falu, 264 kath. lak., kik 1612-ben szállittattak ide Paluska György érseki direktor által N.-Tapolcsányból, Chinorányból s a t. August Keresztély szász herczeg mind akkori primás valódi kiváltságos oklevéllel megajándékozván őket, most ennek erejében csak 200 frt tartoznak esztendőnként fizetni, menttek lévén még 1848 előtt különben minden dézmától, robottól, sőt az urasági korcsmáltatástól is. – Határjok szomszéd Bars vármegyével, s elég termékeny; borok, fájok, rétjök elég. F. u. a primás.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kural, nagyközség, a párkányi járásban, 135 házzal és 700 lakossal, a kik 85 magyar ajkút leszámítva, tót anyanyelvűek és r. katholikusok. Határa 1857 k. hold. Első ízben 1223-ban találkozunk e helység nevével, a mikor egy oklevélben bizonyos Mochov fia, Csépány szerepel, a ki Kural helységből való. 1256-ban fordulnak 28elő a Kurali nemesek, a kik földet vásárolnak. 1338-ban Kurali Bakó és testvérei elzálogosították itteni földjeiket Farnadi Petőnek másfél márkáért. 1330-49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek is vesz zálogba földeket Kurali Mátyástól. 1424-ben a Kathyz nembeli Szécsényi László birtokában találjuk, a ki 1437-ben az esztergomi érseknek adta cserébe, annak Keresztúr nevű birtokáért. 1489-ben a falu tizedét Garázda Péter esztergomi prépost bérelte. Az 1532-1647. évi összeírások szerint az esztergomi érsek birtoka. 1550-ben 8, 1556-ban 9, 1593-ban 5, 1609-ben 3, 1647-ben 3 1/2 portája volt. Tót származású lakosait 1612-ben telepítette ide Paluska György érsekségi tiszttartó Nagytapolcsányból és Chinorányból. Utóbb Szász Keresztély Ágost herczeg esztergomi érsektől (1707-1725) nyert kiváltságlevél értelmében évenként csak 200 forintot tartoztak adni a prímásnak s mindennemű robot és dézsma fizetése alól mentesek voltak. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint már virágzó helység volt. 13 egész, 8 féltelkes jobbágy és 4 zsellér lakta. Templomát Keresztély Ágost herczegprímás építtette, utóda gróf Esterházy Imre pedig különféle felszerelésekkel gyarapította. Most az esztergomi érsekségnek van itt birtoka. A lakosok gazdakört tartanak fenn. Határához tartozik a Kurali major. Postája Érsekkéty, távíró- és vasúti állomása Bény.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kural. 1223-ból származó első okleveles említésében bizonyos Mochow fia, Csépány szerepel, aki Kural községből való. 1256-ban a Kurali nemes család birtoka. 1338-ban Kurali Bakó Farnadi Petőnek zálogosít el itteni birtokából, Kurali Mátyástól pedig 1330—49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek vesz zálogba földeket. 1424-ben Széchenyi László de genere Kathyz a földesura, de 1437-ben már elcseréli Kereszturért az esztergomi érsekkel. Ettől kezdve egészen az öszszeomlásig az érsekségnek van itt ura dalma. A török alatt teljesen elpusztult és szlovákokkal telepítették újra. Templomát a XVIII. század elején Keresztély Ágost hercegprímás építtette. A község területe 1856 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 904.