Kural

A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti előterében, enyhén dombos, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt vidéken, a Kétyi-víz mentén, Párkánytól 27 km-re északnyugatra, Nagysallótól 15, Lévától pedig 35 km-re délre. A Farnadot (3,5 km) Bénnyel (10 km) összekötő mellékút áthalad a községen, mellékút köti össze Nagyölveddel (3,5 km) és Nyírágóval (6,5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz. 1960-ban a Párkányi járás megszüntetésekor a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás), ekkor nagyközségi rangját elveszítette. Területe (10,69 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A 17. században szlovákokkal betelepített község etnikai arculatát azóta is megőrizte, ma szlovák nyelvi szigetet alkot a magyar nyelvterületbe ékelődve. 1910-ben 803, 1921-ben 869, 1938-ban 904, csaknem kizárólag szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1910-ben a lakosság 13,1, 1921-ben pedig 6,0 %-a még magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Bővebben

Történelem

1223-ból származó első okleveles említésében bizonyos Mochow fia, Csépány szerepel, aki Kurol községből való. 1256-ban a Kurali nemes család birtoka. 1308-ban Kurul, illetve Kural alakban jelenik meg. 1338-ban Kurali Bakó Farnadi Petőnek zálogosít el itteni birtokából, Kurali Mátyástól pedig 1330—49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek vesz zálogba földeket. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Az Úr Színeváltozásának szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült barokk stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KURALY. Tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ölvedhez közel, mellynek filiája, földgye jó, legelője, réttye soványas, el adásra módgya a’ Dunán, Esztergomban, és a’ Bánya Városokban, fája nints elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kuraly, Esztergom most Komárom vmegyében, tót falu, 264 kath. lak., kik 1612-ben szállittattak ide Paluska György érseki direktor által N.-Tapolcsányból, Chinorányból s a t. August Keresztély szász herczeg mind akkori primás valódi kiváltságos oklevéllel megajándékozván őket, most ennek erejében csak 200 frt tartoznak esztendőnként fizetni, menttek lévén még 1848 előtt különben minden dézmától, robottól, sőt az urasági korcsmáltatástól is. – Határjok szomszéd Bars vármegyével, s elég termékeny; borok, fájok, rétjök elég. F. u. a primás.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kural, nagyközség, a párkányi járásban, 135 házzal és 700 lakossal, a kik 85 magyar ajkút leszámítva, tót anyanyelvűek és r. katholikusok. Határa 1857 k. hold. Első ízben 1223-ban találkozunk e helység nevével, a mikor egy oklevélben bizonyos Mochov fia, Csépány szerepel, a ki Kural helységből való. 1256-ban fordulnak 28elő a Kurali nemesek, a kik földet vásárolnak. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kural. 1223-ból származó első okleveles említésében bizonyos Mochow fia, Csépány szerepel, aki Kural községből való. 1256-ban a Kurali nemes család birtoka. 1338-ban Kurali Bakó Farnadi Petőnek zálogosít el itteni birtokából, Kurali Mátyástól pedig 1330—49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek vesz zálogba földeket. 1424-ben Széchenyi László de genere Kathyz a földesura, de 1437-ben már elcseréli Kereszturért az esztergomi érsekkel. Bővebben