Ladamóc

A község a Bodrog jobb partján, a Zempléni-szigethegység keleti lábánál fekszik, Sátoraljaújhelytől 11 km-re keletre, Királyhelmectől 25 km-re nyugatra, Tőketerebestől 31 km-re délre. Áthalad rajta a Szőlőskét (3,5 km) Zemplénen (4 km) keresztül Cékével (11 km) összekötő mellékút. Határának mintegy fele mezőgazdaságilag művelt terület, legészakabbi részét (Hosszú-hegy, Zsiró-hegy) erdő borítja, de nagy területet foglalnak el a külszíni mészkőfejtések is a Somos-tetőn és a Bába-hegyen. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, 1949-1960 között a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (11,33 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 718, 1921-ben 688, 1938-ban 879, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének több mint felét elveszítette, majd 1991-2011 között további 18,4 %-al csökkent népességszáma (413 főről 337-re). Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte, 2011-ben a lakosság 88,1 %a volt magyar, 10,7 %-a pedig szlovák nemzetiségű. A lakosság túlnyomó többsége (70,6 %) református vallású, a római katolikusok aránya 17,5 %. 1944-ig népes izraelita közösség élt a községben, 1921-ben az összlakosság 16,7 %-át, 1938-ban 12,7 %-át alkották.

Történelem

1298-ban "Ladamach" alakban említik először. Ez a középkori település nem a mai helyén, hanem attól 2 km-re feküdt és eredetileg mészégetők faluja volt. Neve "Ladmocz" alakban, a pápai tizedszedők 1332 és 1337 között készült jegyzékében is szerepel. 1583-ban birtokosa az Ibrányi család, melynek udvarháza állt itt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar tannyelvű alapiskola található. Határában mészkőbányák találhatóak. Református temploma 1826 és 1835 között épült klasszicista stílusban. Határában található a Kasvár Természetvédelmi Terület, melyet mészkedvelő növényvilága miatt 1953-ban 55 ha-on nyilvánítottak védetté.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LADNÓCZ. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky, és több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik S. a. Újhelyhez 1 1/2 órányira, a’ Bodrog partyán egy része, másika pedig hegy oldalban, ’s szem látomást költekeznek a’ odrog partyán lévők, a’ hegy oldalra lakni, Bodrognak kártékony özönei miatt, két nyomásbéli határjának egy része lapos, vizenyős, mivel Bodrog vize egészen megkeríti, földgye jó, ’s minden veteményt meg terem, erdőjök középszerű, kevés réttye jó szénát terem, mész kővel bővelkedvén, többnyire mész égetésből élnek lakosai, bora meglehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lagmócz, régen Ladomuch, magyar falu, Zemplén vmegyében, a Bodrog jobb partján, Zemplénhez nyugotra 1/2 órányira: 44 római, 18 g kath. 384 ref. templommal, 169 h. szántófölddel, márvány-bányával, és mészégetéssel, szőlőhegygyel. A Bodrog áradásaitól sokat szenved. F. u. Klobusiczky, Szeghy. Ut. p. Ujhely.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen nyugatra Ladmacz község esik, a határában örökké füstölgő mészégető kemenczékkel, melyek az egész megyét ellátják mészszel.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ladmócz, bodrogmenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 145 házzal és 826, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Saját postája van; távírója és vasúti állomása Bodrogszerdahely. Innen vette nevét a Ladmóczy és előnevét a Sutha család. 1414-ben Ományi Demetert iktatják némely részeibe. Azután az Azaryak a földesurai, kik 1487-ben egyes részeket a Csicseri Oroszoknak zálogosítanak el. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ladamóc. Korábban Ladmócz. írott nyoma elsőnek 1414-ből merül fel az Ományi-nemzetség birtokában. Utánuk az Azaryak szerzik meg s tőlük zálog útján a Csicseri Oroszcsalád. A XV—XVI. században birtokos itt még a Pasa-, Kasuhi-, Némethy-, Bejczy-, Sztropkói-, Vékey-, Soós-, Kapy-, Péchy-, Cseby-, Sólyom-, Szent-Ivány-, Ibrányi-, Járay- s a XVI. Utánuk a Paczothok, Anárcsyak, Dessewffyek, Barkóczyak, Almásyyak a földesurak itt. Bővebben