Lak

Lakszakállas község déli településrésze, egybeépült Túriszakálassal.

Közigazgatás

Egyike a községet alkotó két kataszteri területnek. 7,56 km²-es területe a község területének 39 %-a, hosszan elnyúlik északi irányban, egészen a Gúta-Ekecs országútig. 1940-ig önálló község, 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozó kisközség, majd Csehszlovákiához csatolva a Komáromi járáshoz tartozott. 1940-ben Túriszakálassal egyesítve hozták létre Lakszakállas községet.

Népesség

Lakon él az egyesített község lakosságának 64 %-a (2011-ben 780 fő). Népességszáma nem változott jelentősen 1921 óta.

Történelem

Lak falut 1332-es pápai tizedjegyzék "Laak" alakban tartalmazza. 1428-ban "Lak al. nom. Zakalus" néven említik. A 14. században Lak a gróf Cseszneky család és kisnemesek birtoka volt. A Laky család 1387-től a 18. századig volt a birtokosa. A 17. században a törökök felégették, de újratelepült. Lakói mezőgazdasággal, kosárfonással, szövéssel foglalkoztak. 1940-ben egyesítették Túriszakálassal.

Mai jelentősége

Ld. Lakszakállas

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LAK. Nemes Lak. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura G. Zichy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, többen reformátusok, fekszik Komáromhoz más fél mértföldnyire, határja jól termő, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lak, magyar falu, Komárom vmegyében, A Csalóközben, a posonyi országutban, Thuri-Szakállas tőszomszédságában. Áll alsó és felső Lakból. Felső-Lak kiterjedése 1405 h., mellynek harmada szántóföld, harmada kaszálló, harmada legelő. Alsó-Lak 403 hold, mellyből 380 h. szántóföld, 23 h. pedig legelő és mocsáros hely. Vösztő puszta pedig, melly szinte ide tartozik, 82 holdra terjed s ez mind szántóföld. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lak, csallóközi magyar kisközség, 146 házzal és 750, nagyobbára ref. vallású lakossal. Postája Lakszakállas, távírója és vasúti állomása Bogyagellér. Temploma nincsen. A Laki nembeliek ősi fészke és névadó községe, de őket megelőzőleg, 1332-ben, Zemurfia Miklósé volt, a ki ez időtájt e birtokát eladta. 1385-ben már Laki Miklós fiai az urai. A török világban és ezt követőleg már több nemesi közbirtokosa merül fel. Bővebben