Lapásgyarmat

Lapásgyarmat a Zsitvamenti-hátság (Zoboralja) nyugati részén, a Gyarmati-patak (Kadaň) völgyében fekszik, Nyitrától 12 km-re délkeletre, 160 méteres tengerszint feletti magasságban. A falutól nyugatra, Nyitracsehi határánál emelkedő Óhegy és Újhegy (Lapásgyarmat szőlőhegyei) dombháta 200 méteres magasságot ér el, a Gyarmati- és a Csendes-patak völgyeit keletről és délkeletről újabb dombhát övezi, itt található (Nemespann, Lapásgyarmat és Kalász hármashatáránál) határának legmagasabb pontja (230 m). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-45 között a Szlovák Államhoz tartozott (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (10,70 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Lapásgyarmat a zoboraljai és a Nyitra-vidéki magyar nyelvsziget községei közé ékelődő, túlnyomórészt szlovák lakosságú (2011-ben 95,2 %) település. 1880-ban és 1910-ben még a lakosság egyhatoda magyarnak vallotta magát, 1921-ben azonban már csak 9 fő (1,1 %). A lakosság túlnyomó többsége (2011-ben 86,7 %) római katolikus vallású. Az 1990-es években még csökkenő népességű község lakosságszáma 2001-2011 között a Nyitráról történő betelepülés révén már egyötödével gyarapodott (1138 főről 1364-ra). A gyorsuló szuburbanizációt mutatja, hogy 2016-ban már 1668-an éltek itt (46,6 %-os növekedés az ezredforduló óta).

Történelem

A község neve az ómagyar Gyarmat törzsnévből ered, a megkülönböztető Lapás- előtagot a szomszédos falu neve magyarázza (elsőként 1773-ból adatolható). 1156-ban „Gurmot” néven szerepel elsőként írásos forrásban, majd 1236-ban „Gurmoth” néven említik. 1232-ben a nyitrai váruradalom része volt. A 16-17. században török uralom alá került. 1664-ben 25 háztartása volt és 29 fejadófizető élt itt. Bővebben

Mai jelentősége

A korábban főként mezőgazdasági jellegű, ma rohamosan szuburbanizálódó községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda is működik. Krisztus király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1937-ben épült. Szakrális kisemlékei közül egy 1791-ben emelt útmenti kereszt és az 1818-as temetőkereszt a legrégebbiek. A községben szobrot emeltek Ján Golian (1906-45) tábornoknak, a Szlovák Nemzeti Felkelés egyik vezetőjének is.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GYARMAT. Lapos Gyarmat. Elegyes magyar, és tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához más fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, tulajdonságai hasonlítanak Nagy Laposhoz, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gyarmat (Lápas), tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához keletre 2 órányira: 506 kath., 12 zsidó lak., termékeny földekkel, jó rétekkel, és vizimalommal. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lapás-Gyarmat, Nyitrától keletre, 10 kilométerre, a nyitra-verebélyi útban, 855 lakossal, kik közül 155 magyar, a többi tót. Vallásuk r. kath. Postája van, táviró Nyitra és Ivánka, vasúti állomás Nyitra és Verebély. Földesurai gyakran változtak. A XIII. század elején várbirtok volt. Később a Turcsányiak, aztán a Ghyczyek, majd a Polyák, Bokros, Tarnay, Névery és a Gaál családok voltak földesurai.

Helységnévtár

Lapás-Gyarmat, [Csendes p], rk. 664 Nagy-Lapás, IZR 51.