SK
LV
.....

Mohi

Településrész

címer zászló
787 91% magyar 1910
699 98% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Mochovce
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Bars vármegye
Verebélyi járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Bars és Hont k.e.e. vármegyék (sz: Léva)
Verebélyi járás
Más földrajzi nevek:
Dobrica, Kecskés-hát, Lárok, Mohi-hegy, Pleska-hegy
Koordináták:
48.26016997, 18.44487548
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
175 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
93539

A Garammenti-hátság dombvidékén, a 320 m magas Dobrica-domb lábánál fekszik, Kálnától 11 km-re északnyugatra, Csiffártól 5 km-re északkeletre, Nemcsénytől 5,5 km-re délre. Mellékutak kötik össze Kálnával, Csiffárral és Nemcsénnyel, vasúti iparvágány a Léva-Nagysurány vasútvonallal (Kálna). Területének mintegy felét erdő borítja (Kecskés-hát).

Közigazgatás

1990-ig önálló község, azóta Kálna községhez tartozó (exklávéként) kataszteri terület. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz, annak megszüntetése után került a Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás). Területe 17,08 km², a község területének 50 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 863, 1921-ben 712, 1939-ben pedig 669, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt (1921-ben 88,9 %) református vallású lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyhatodát kitelepítették és szlovák telepesek érkeztek a községbe. 1961-ben lakosságának 55,2 %-a még magyar nemzetiségű volt, 1980-ra azonban már szlovák többségűvé vált. Az 1980-as években teljes lakosságát a környező városokba (Léva, Nyitra) telepítették a mohi atomerőmƒű építésekor.

Történelem

A falut először 1295-ben említik az okiratok Muhy néven. A régészeti ásatások során feltárt kőalapzat szerint a 13. században már templommal rendelkezett. Egy ideig Csák Máté birtoka volt, de 1388-tól már a lévai várhoz tartozott. Református templomát 1787-ben építették, de felújítására, tornyának megépítésére csak 1821-ben került sor. Az 1873-ban kiadott helységnévtár szerint Mohi község 113 házból állt és 742 magyar lakosa volt, a község határa 2989 kataszteri hold, gazdagon termő vidék. A községet zömében reformátusok lakták. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után a község lakóinak egy részét – a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Magyarországra deportálták. Az 1980-as években a teljes lakosságot kitelepítették, lakói a környékbeli falvakban, Léván és Verebélyen telepedtek le. A házakat a hatóságok lerombolták. Csak templomát és temetőjét hagyták meg, az atomerőmű hűtőtornyainak árnyékában. 1990-ben területét Kálna községhez csatolták.

Mai jelentősége

Országos jelentőségű ipari létesítménye a nagyobb részben Mohi területén található Mohi atomerőmű (4 db 440 MW-os blokk). Mohi 1787-ben épült temploma az elbontott település egyetlen fennmaradt épülete a mohi atomerőmű hűtőtornyainak árnyékában.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MOHI. Mohovce. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Csiffárhoz nem meszsze, és annak filiája, fája, legelője elég van, földgye, réttye termékeny, malma a’ Garam vizén, piatzozája Szent Benedeken.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mohi (Mohovcze), magyar falu, Bars vmegyében, Uj-Barshoz 1 mfd., 65 kath., 572 ref., 3 evang. lak. Ref. anyatemplom. Van bora, fája, szénája, vizimalma. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mohi, a verebélyi járásban fekvő magyar kisközség, 833 ev. ref. vallású lakossal. Az első okleveles említést e községről a XIII. században találjuk, a mikor neve a pápai tizedszedők jegyzékében Moha alakban szerepel. 1321-ben Károly király Myke fiainak adományozza. 1390-ben már Sárai László az ura és ezután mindvégig a lévai uradalomhoz tartozik, azonban a XVIII. század elején, a mikor Mochovcze tót néven is említve van, Vass Miklós is egyik nemesi birtokosa volt. Ref. temploma 1872-ben épült. Jelenleg a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. Postája Csiffár, távirója és vasúti állomása Verebély.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Mohi. A pápai tizedszedő-jegyzékek a XIII. században Moha néven említik. A XIV. század végén Sárai Lászió birtokában találjuk, azontúl a lévai uradalom tartozékai között szerepel s mint ilyen, mindig a lévai uradalom mindenkori tulajdonosát vallja urául. A község területe 3038 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 669.

Névelőfordulások
1295
Muhy
1773
Mohi, Mochowcze,
1786
Mohi, Mohowce,
1808
Mohi, Mochowce,
1863
Mohi,
1920
Mochovce, Mohi,
1938
Mohi,
1945
Mochovce, Mohi,
1948
Mochovce

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
romák
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 785 96%
szlovákok 14 2%
romák 0 0%
németek 8 1%
egyéb 12 1%
összlétszám 819
magyarok 787 91%
szlovákok 1 0%
romák 75 9%
németek 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 863
magyarok 699 98%
szlovákok 7 1%
romák 0 0%
németek 0 0%
egyéb 6 1%
összlétszám 712
Mai közigazgatás

Bejelentések