Nagybodak

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz déli részén, az Öreg-Duna és a bősi erőmű üzemvízcsatornája közötti szigeten, Dunaszerdahelytől 25 km-re délnyugatra, Bőstől 12 km-re északnyugatra fekszik. Területének nagy része a Duna-ártéri Természetvédelmi Területre esik. Keresztülhalad rajta a mesterséges szigeten végighaladó út, mely Bős és Vajka (9 km) felé teremt összeköttetést. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1960-1988 között Nagybodakhoz tartozott. Bővebben

Népesség

A község népessége az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent, 1910-hez képest 2011-re lakosságának háromötödét elveszítette. Az elvándorlás a második világháború utáni évtizedekben gyorsult fel, Nagybodakot sokáig építési tilalom is sújtotta. Még 2001-ben is szinte kizárólag magyarok lakták, a betelepülők révén azonban 2011-re a szlovákok aránya ugrásszerűen megnőtt (15,6 %-ra). A járás legritkábban lakott (12 fő/km²) községe. A lakosság túlnyomó többsége (91,3 %) római katolikus vallású.

Történelem

Neve először egy 1272-ben kelt oklevélben szerepel Bodak alakban. További megjelenési formái: 1290-ben Bodak, 1330-ban Bodak iobagionum udvornicorum, 1467-ben Wamosbodak, 1512-ben Nagy Bodak, 1948-ban Bodíky (a Wamosbodak név minden bizonnyal arra utal, hogy a faluban vagy közelében vámszedőhely volt). A falu 1272-ben pozsonyi várbirtok, 1455-ben vitéz Temesközi Bálint pozsonyi várkapitány a földesura. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem iskola, sem óvoda nem működik. Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1994–95-ben épült. Határában számos, fürdésre alkalmas hely található. A Duna-holtág gazdag növény és állatvilággal rendelkezik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Bodak. Elegyes falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, nevezetes víz gáttya Mikovinyi által készíttetett, vízi malmai hasznosak, és halászattya is elégséges. Határbéli földgye jó, vagyonnyai hasznosak, keresetre, és piatzozásra alkalmatos helye lévén, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bodak (Nagy), csinos falu, Pozsony vármegyében, a Csallóközben az öreg Duna balpartján: 605 kath., 8 ref. vagyonos lak. Földje meglehetős; káposztája hires; rétje, legelője jók a Duna szigetjeiben, hol erdeje is szép. Van 14 Duna-malma és sok gyümölcse. Lakosai közt több hajósok találtatnak. F. u. a Pálffy fam. senioratusa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagybodak, magyar kisközség 95 házzal és 692 róm. kath. vallású lakossal. E község legrégibb birtokosául 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitányt ismerjük. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel 14 portával. 1647-ben özv. Amade Lénárdné birtoka. Később a Pálffyak lettek az urai és ma is a gróf Pálffy szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. A mult század elején a község közelében az itteni Dunaágon 14 malom volt. Temploma nincs a községnek, melynek postája Felbár, távírója Bős és vasúti állomása Lég.