Nagyharcsás

Harcsás a Vág és a Duna torkolatának közelében fekszik, a városközponttól mintegy 3 km-re keletre, Szőnnyel szemben. Harcsás mintegy 3 km hosszan nyúlik el kelet-nyugati irányban, a Duna töltésével párhuzamosan. Nyugati részét Kisharcsás (Malý Harčáš), keleti részét pedig Nagyharcsás (Veľký Harčáš) néven jelölik a térképek. Északról az Izsai-kanális (Ižiansky kanál) választja el Kisizsától, keleti szomszédja az Izsához tartozó Leányvárpuszta. A Harcsásra vezető bekötőút a 64-es főútról ágazik el a Sistag vendéglő közelében.

Közigazgatás

1950-ben csatolták Komáromhoz, ma a város 11 városrészének egyike. Korábban Izsa községhez tartozott.

Népesség

Részletes adatok nincsenek. 2001-ben 57 lakosa volt, 2007-ben pedig 63.

Történelem

1387-ben említik először Halas néven, a komáromi vár tartozékaként. Később elpusztult, majd pusztaként települt újjá. 1923-ban hat telepescsalád kapott itt birtokot, 1930-ban 28-an éltek a kolónián. 1950-ig Izsa községhez tartozott. Sokáig katonai lőtér működött itt.

Mai jelentősége

Napjainkban Kisharcsás elsősorban hétvégi házas beépítésű terület, míg Nagyharcsáson néhány lakóépület is található.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Harcsás, puszta, Komárom vármegyében, a Duna, Izsa, Várföld, és Vár között; kiterjedése 716 h., mellyből 209 h. 3 nyomásos, 90 h. pedig takarmányos váltógazdaságra használtatik; a többi rétség, s a Duna s Vágh áradásainak ki van téve. Van itt egy majoros lak. F. u. gr. Zichy János örökös.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Izsánál: Ide tartoznak a már említett Bokros, Harcsás és Örsi puszták és a leányvári tanya. Ez utóbbiról már szólottunk; Harcsás puszta pedig egynek látszik lenni azzal a Halas községgel, mely 1387-ben Komáromvár tartozékaként van említve.