Nagyherestény

Ld. Bélád

Közigazgatás

Bélád településrésze, és kataszteri területe. Területe (6,26 km²) az elmúlt évszázad során nem változott. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig az Aranyosmaróti járáshoz, majd 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). 1960-ban Kisheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, az egyesített községet 1976-ban Béládhoz csatolták.

Népesség

2011-ben Nagyherestény volt Bélád legnépesebb településrésze, ekkor 737 lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 47 %-a. 1880-ban 441, 1910-ben 522, 1921-ben pedig 531, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben még lakosságának 34,7 %-a, 1921-ben 5,6 %-a vallotta magát magyarnak. 1940-hez képest 2011-re népessége 4,4 %-kal gyarapodott (706 főről 737-re). 1921-ben lakosságának 96,6 %-a római katolikus vallású volt.

Történelem

Nagyherestényt 1355-ben említik először írásos források. Neve szláv eredetű, tulajdonképpeni értelme „tölgyerdőlakók”. Akárcsak Béládot, Nagyherestényt is felégették a törökök az 1573-as támadás során, ekkor pusztult el Szent Andrásnak szentelt 14. századi temploma is. 1663-ban török uralom alá került, mint egyházközséget 1680 környékén alapították újjá, anyakönyveit 1697-tól vezették. 1715-ben 6 adófizetője volt. A 19. század elején a Malonyai család volt itt birtokos, ekkor épült kastélya is. 1920-ig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. 1960-ban Nagyheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, majd 1976-ban Béládhoz csatolták.

Mai jelentősége

Bélád központi településrésze, itt található a községi hivatal, a templom, az iskola, a posta és a kultúrház egyaránt. Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1794-1804 között építették, a 19. század elején épült kastélya ma romos állapotban van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Heresztény, velki Hrasztani. Tót falu Bars Várm. földes Ura B. Malonyai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbihez közel, Gímes mellett, erdeje nagy, fája tűzre, és épűletre van, földgye, réttye jó, Nyitrán, és Szent Benedeken könnyű módgya az eladásra.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Herestyén (Nagy), tót falu, Bars vmegyében: 267 kath. lak. Kath. par. templom. Termékeny szántóföld. Jó rét. Vizimalmok. Többen birják. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyherestény, Nyitra vármegye határán fekvő tót kisközség, 479 róm. kath. vallású lakossal. E község egy 1209-iki határperben Herestien alakban van megemlítve. 1386-ban Ghymes várának tartozéka és a Forgáchok az urai. 1573-ban a törökök feldúlták és ez ismétlődött 1663-ban, a mikor a törökök Vezekény alól visszavonultak. Későbbi földesurai azután a Malonyayak és báró Malonyay nővére révén, a báró Audriczkyak; Audriczky bárónétól Szirányi József vette meg 1837-ben, most pedig fiának, Szirányi Sándornak van itt birtoka és kastélya, mely eredetileg még Forgách-féle épület volt, ezt azonban br. Malonyay Teréz kastélylyá alakíttatta át. Ősi katholikus temploma már 1332-ben fennállott, de a török világban elpusztult. Az új templomot 1795-1804 között Pritz Márton plébános építtette. Postája a községnek van, távirója és vasúti állomása pedig Zsitvaújfalu.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyherestény, v. Bars vm. (Vel'ké Chrast'any, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szentbenedeki esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szt András tit-ra sztelték. A törökök 1663: elfoglalták. 1680 k. alapították újra. Mai Nep. Szt János-tp-át 1804: építették. Anyakönyvei 1697-től. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Bélád, Hecse, Kisherestyén. Közig-ilag Herestényhez csatolták. ** Némethy 1894:177. - Schem. Strig. 1917:67.

Helységnévtár

Herestény (Nagy-), RK. 432 Esztergom, izr. 9 Bélád.