Nagykálna

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, Kálna község központi részét alkotja. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Kiskálnával, melytől az 51-es főút, valamint a Léva-Nagysurány vasútvonal választja el.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Kálna településrésze és három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e vármegye, Lévai járás). Területe 12,29 km², a község területének 36 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Nagykálnának 1910-ben 1025, 1921-ben 1040, 1939-ben pedig 1138, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és többségében (1921-ben 63,8 %) katolikus vallású lakosa volt, a reformátusok 1921-ben a lakosság 30,6 %-át alkották. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és szlovák telepesek érkeztek a községbe. 2011-ben 1677 lakosa volt, itt élt Kálna község lakosságának 82,9 %-a.

Történelem

Az ősi magyar település a X.-XI. században keletkezett Bars-vezér letelepítései révén, Árpád vezér és fejedelem győzelmes pozsonyi csatája után. A mai települést 1209-ben "Kalon" alakban említik először, akkor a település a garamszentbenedeki apátsághoz tartozott. 1283-ban "Kalnay", 1286-ban "Kalna", 1298-ban "Kalnany", 1480-ban "Nagkalna" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1613-ban török igazgatás alá került. A 15. században helyi nemesek birtoka lett. 1601-ben 2 nemesi kúria, uradalmi malom és 65 ház állt a településen. 1613-ban kirabolta a török. 1720-ban malma és 18 adózó családfője volt. 1828-ban 76 házában 527 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde is működött a községben. A trianoni békeszerződésig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1944-1945 fordulóján három hónapig állt itt a front és a falu súlyos károkat szenvedett. Kis- és Nagykálnát 1960-ban egyesítették.

Mai jelentősége

A község központi településrésze, itt található a községi hivatal, az óvoda, az alapiskola és a szakközépiskola is. Nagykálna Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1733-ban barokk stílusban épült, mai neoklasszicista alakját 1886-os átalakításakor nyerte el. Az 1888-ban épült református templom 1944-ben súlyos károkat szenvedett, a 21. század elején újították fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÁLNA. Nagy Kálna. Elegyes magyar falu Bars Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbentől nem meszsze, földgye termékeny, réttye számos, legelője elég, fája is, malma helyben, a’ szomszéd szőlőkben keresetre módgyak, és Léva mező Városban is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kálna (Nagy), Bars m. magyar falu, a lévai országutban: 342 kath., 251 ref. lak. Ref. és kath. filial templomok. F. u. gr. Hunyady. Ut. post. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagykálna, garamvölgyi magyar kisközség, 1016 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. A Kálnay család ősi fészke. 1306-ban már a nyitrai káptalan egyik bizonyságlevelében szerepel. 1437-ben Kálnay István fia György, a barsi alispán tulajdona volt mindkét Kálna. 1494-ben Kálnay László barsi főispán a földesura. 1613-ban a törökök pusztították el. 1726-ban már Hunyady András volt a birtokosa és azután mindvégig a Hunyadyak birtokában marad, kiknek itt a XVIII. század második felében híres juhászatuk volt. Hajdan a megyének is volt háza a községben. 1848-ban a magyar honvédség Nagykálnán a Garamon épített hídon vonult át, mikor a híres nagysallói ütközetbe indult. Most hatalmas vashíd köti össze a két partot. A községben két templom van. A róm. katholikus már a XIV. században fennállott, de 1726-ban megújították és ekkor kezdődnek az anyakönyvek. Református temploma 1888-ban épült. Postája van a községnek, távirója és vasúti állomása pedig Alsóvárad. Itt van a Schöeller-féle uradalom szeszfinomítója.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykálna, v. Bars vm. (Kálna, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lekéri esp. ker-ében. - 1209: Kalon. 1332: már létezett. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1726: alapították újra. Mai Szt Péter és Pál-tp-át 1726: építették. Kegyura 1880: Hunyady Kálmán gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Felsőszecse, Garamlök, Kiskálna. Közig-ilag Kálnához csatolták. - Lakói 1940: 764 r.k., 2 g.k., 23 ev., 297 ref., 26 izr., 1 bapt., össz. 1113. ** Némethy 1894:179. - Gerecze II:159. - Schem. Strig. 1917:61. - Györffy I:424.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagykálna. Először a nyitrai káptalannak egy 1306-ban kelt bizonyságlevelében szerepel. A Kálnayak ősi családi birtoka. 1494-ben Kiskálna is Kálnay László barsi főispán birtokai között szerepel. A török hódoltság iít is csak pusztulást hagyott maga után A szatmári békekötés után a Hunyadycsalád birtokába kerül. Legkiemelkedőbb történelmi eseményét az 1848-as szabadságharcban élte át a község, amikor a nagysallói ütközetbe vonuló honédsereg itt vert hidat a Garamon. Hozzátartozik Cigánytábor és Levatichpuszta. A község területe 2136 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1168.