Kereskény

A község az Ipolymenti-hátság nyugati részén, a Szikince-patak völgyében fekszik, 165 méteres tengerszint feletti magasságban, Lévától 10 km-re keletre, Báttól 13 km-re délnyugatra, a Koldus-hegy nyugati, a Szilaska és a Kojta-hegy déli lábánál. A mára egybeépült két falu; a Szikince jobb partján fekvő Kiskereskény és a bal parti Nagykereskény alkotja a község központját, A Kiskereskényhez tartozó külterületi lakott hely, Nyúlvölgy a központtól 4 km-re északnyugatra, az 51-es (Lévát Selmecbányával összekötő) főút mellett található. 17,03 km² kiterjedésű határa 160-280 méteres magasságban húzódó dombvidék, melynek kétharmada (2010-ben 1138 hektár) szántóföld, 14,9 %-a (254 ha) erdő, 2,9 %-a (49 ha) gyümölcsös és szőlő. Legmagasabb pontja Borfő határánál található. Horhi és Kereskény között a Szikince-patak mély szurdokvölgyet vájt ki (Horhi-völgy), mely 1976 óta természetvédelmi terület. Délről a Lévához csatolt Csánk, Hontkiskér és Hontvarsány, nyugatról Léva, északnyugatról Berekalja, északról Garamújfalu, északkeletről Horhi, keletről Borfő kataszterével határos. Nyugati, északnyugati és északi határa 1920-ig Hont és Bars vármegyék határát alkotta. Nyugati és déli határa 1939-45 között államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Déli határát az 564-es (Lévát Deménddel összekötő) út vonala alkotja. A községet az 1590-es út köti össze Hontvarsánnyal (2 km) és észak felé az 51-es főúttal.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult Nagykereskény és Kiskereskény egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartoztak. 1939-45 között mindkét községet a Szlovák Államhoz (Garammenti megye, Újbányai járás) csatolták. Ma Kereskény két kataszteri területét alkotják, területük (Nagykereskény – 10,06 km², Kiskereskény – 6,96 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Kereskény a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 2011-ben 780 lakosa volt, melyet csaknem kizárólag (96,2 %) szlovák nemzetiségűek alkottak, a magyarok aránya 1,3 % (10 fő) volt. A lakosság 47,9 %-a (374 fő) élt Nagykereskény, 52,1 %-a (406 fő) Kiskereskény településrészen, a Kiskereskényhez tartozó Nyúlvölgyön pedig a lakosság 14,2 %-a (108 fő). A 19. században és a 20. század elején elődközségei vegyes lakosságú falvak voltak; 1921-ben Nagykereskényen még a népesség 22,6 %-a, Kiskereskényen pedig 30,6 %-a volt magyar nemzetiségű. Trianon után a kettős identitás gyors megszűnésével csaknem teljes asszimiláció ment végbe; 1930-ban Nagykereskényen már csak a népesség 2,8 %-a (15 fő), Kiskereskényen pedig 7,6 %-a (18 fő) vallotta magát magyarnak. 1940-hez képest 2011-re Nagykereskény népessége több mint egyharmadával csökkent (585 főről 374-re), Kiskereskényé viszont másfélszeresére nőtt (257 főről 406-ra). Összlakosságukat tekintve viszont a 20. század második felében viszonylagos stabilitás jellemző (1940-ben 842 fő, 1991-ben 824 fő). Az 1990-es években 6,9 %-kal csökkent a község népessége, 2001-2011 között viszont csekély gyarapodás figyelhető meg (767 főről 780-ra), 2011-2016 között pedig újra kismértékű fogyás (759 főre). 2011-ben a népesség 74,4 %-a volt római katolikus és 3,8 %-a evangélikus vallású. 1921-ben Kiskereskényen még a lakosság egynegyede evangélikus vallású volt.

Történelem

Kereskényt elsőként az 1135. évi bozóki oklevélben említik, ekkor László király Lampert comesnek adományozta „Cryscan” települést, aki aztán később Borival együtt a bozóki egyháznak adta tovább. 1280-ban két Kereskény nevű birtokot (Utraque Keresken) említenek az írásos források. Neve valószínűleg személynévi eredetű. Nagykereskény első írásos említése 1351-ből származik, ekkor „Nogkereskyn” alakban szerepelt, majd 1461-ben „Nagkeresken”, 1493-ban pedig „Kerskan” formában említik az okiratok. A 15. században Léva várának tartozéka volt. A 18. században a Kereskényi és Majláth, később a Pogány és Erdődy családok voltak fő birtokosai. A 17. században a Simonyi család kastélyt építtetett a községben. 1719-ben 9, 1720-ben pedig 6 adózó portája volt, a 18. század során szlovákokkal telepítették újjá. Templomát Mailáth Ferenc építtette a 18. század végén, különálló plébániává 1809-ben alakult. Mailáth István nevéhez fűződik Jakubimajor létrehozása a 18. század végén (nevét a 14. században itt élt Zarándok Jakabról kapta). A falu iskolája 1800-tól ismert. 1828-ban 59 háza és 357 lakosa volt, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1829-ben a kolerajárványban 33-an vesztették életüket. A 19. század végén (1883-tól) mészégető is működött itt. 1920-ig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1923-ban 6 garamszentkereszti család telepedett le Jakubimajoron. 1934-ban agrársztrájk színhelye volt. 1939. márciusától 1945-ig a fasiszta szlovák bábállam határközsége volt, a szomszédos Hontvarsány és Léva már Magyarországhoz tartozott. 1947-ben vezették be az áramot a faluba. Az 1950-es években Szuchahora és Szászpelsőc községekből (Orem Lázból) érkeztek családok a faluba. 1960-ban egyesítették Kiskereskénnyel Kereskény (Krškany) néven. Kiskereskényt 1329-ben „Kyuskereskyn”, 1358-ban „Keresken”, 1461-ben pedig „Kys Keresken” néven említik. A 15. században a szomszédos Nagykereskénnyel együtt Léva várának birtoka volt. 1715-ben a faluban 2 kúriát és 7 háztartást írtak össze. A 18. században az Agárdy, a 19. században a Zmeskall és Majláth családok voltak fő birtokosai. 1828-ban 35 háza és 217 lakosa volt, lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1890 környékén Mailáth Imre vízimalmot építtetett a Szikincén (Pálov mlyn). 1920-ig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. A csehszlovák földbirtokreform során több család telepedett le Nyúlvölgynél, ahol korábban egy vendégfogadó állt. 1939. márciusától 1945-ig a fasiszta szlovák bábállam határközsége volt, a szomszédos Léva már Magyarországhoz tartozott. Kastélyát 1953-ban szociális otthonná alakították. 1960-ban egyesítették Nagykereskénnyel Kereskény (Krškany) néven. A Kis- és Nagykereskény között új házsorok épültek ténylegesen egybeépítve a két falut. Az új községháza épülete is a két falu között, a Szikince partján épült fel. A 20. század második felében elsősorban Kiskereskényen és a hozzá tartozó Nyúlvölgyön épültek új házak, így ma Kiskereskény népesebb Nagykereskénynél (1940-ben utóbbi népessége több mint duplája volt előbbinek). A község 1961-ben volt a legnépesebb (1041 fő).

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Kiskereskény határában egy multinacionális cég (Enpay) villamosgépipari (transzformátor-alkatrészek gyártása) termelést folytató telephelye található. Nagykereskény Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1777-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Kiskereskény kastélyát a 19. század elején klasszicista stílusban építették, ma szociális otthonként működik. Nagykereskény 17. századi eredetű kúriája ma az óvodának ad otthont. A községben a népi építészet számos emléke fennmaradt.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KERESKÉNY. Kis, és Nagy Kereskény. Két tót falu Hont Várm. Kis Kereskénynek földes Urai Agárdi, és több Uraságok, Nagy Kereskénynek pedig G. Majlát, (a’ kinek háza, és Úri háza mellett lévő szép Temploma ékesítik e’ helységet,) és több Urak, lakosai katolikusok, és lutheránusok, a’ lutheránusok Csankhoz vagynak affiliálva, fekszenek Horhitól 2/4, Varsánytól pedig 1/4 órányira, határbéli földgyeik bő termékenységűek, legelőjök van elég, szőlő hegyek, réttyek, erdejek mind jó, és bő, malmok a’ Szilkintzén jó, boraiknak, és gabonájok el adásából módjok van a’ Bánya Városokban, és Báthon a’ pénz keresetre.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kereskény (Kis), Hont m. (Male Krskány), Lévához 1/2 mfd. 250 kath., 87 evang. lak. F. u. Zmeskál, Baksy, s m. t. Kereskény (Nagy), Hont megyei tót-magyar falu, 260 kath. 50 evang. 2 ref. lak. Kath. paroch. templom. Kövér rét és legelő. Bor, fa, gabona elég. F. u. Majláth és Zsarnoczay.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Tovább Kis-Kereskényen a Majláth család kastélya díszeleg; Bát járási székhely a Szikincze keskeny völgyében fekszik; lakói főként iparosok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kiskereskény, magyarral vegyes tót kisközség, 33 házzal és 290 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája helyben van. A falu nevére már 1242-ben akadunk. A község első birtokosaiként Simon fiait: Mihály, Martonos, Jákó és Füle testvéreket ismerjük, a kik a XIII. században birtokháborítás miatt pörben álltak Palásti Ivánka fiával, Jóbbal. A következő században, 1320-ban, a falu nevét Kergken alakban említi oklevél; de már 1439-ben Kereskény a neve és ugyanigy szerepelt az 1411 és 1421-iki iratokban is. E falutól vette nevét a Kiskereskényi család is, melyről már a XIV. században találunk följegyzéseket. a XV. században a falu a lévai vár uradalmához tartozott. A XVIII. században az Agárdy családnak is volt része itt. A mult század elején a Zmeskall, Plachy és Bakay családok a falu földesurai, később örökség útján Mailáth Lajos szerzett itt birtokot. Ezidőszerint Mailáth István özvegyének és a Honecz családnak van nagyobb birtoka. Kereskény határában, a Honecz és Mailáth-féle majorokon kívül, a Nyulvölgy-fogadó van. Nagykereskény, tóttal vegyes magyar kisközség, 51 házzal és 400 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája Kiskereskény. Ősi települt hely, a mit a falu határában talált kelta korbeli leletek bizonyítanak. A község nevével először 1320-ban találkozunk az oklevelekben, a mikor Krskany alakban szerepel. Possessio Kereskenyt említenek 1349-ben, 1411. és 1424-ben az iratok. Abban az időben a lévai várnak volt a tartozéka. A XVIII. században a Kereskényi, Simonyi, Szászy és Horváthy családokat uralta a falu. 1767-ben kezdte meg itt a birtokszerzést Kéthelyi Mailáth Ferencz és megvásárolta a Simonyi-családtól a ma is álló kastélyt. A mult század elején a Mailáth családon kivül, a Zsarnóczay és Mándy családokat találjuk birtokban; a XIX. század második felében pedig Mailáth László és Imre, továbbá Pogány Pál voltak a falu birtokosai. Ezidőszerint özvegy Majláth Lászlónénak, szül. Bakonyi Máriának, valamint Pogány Pál örököseinek, továbbá Ordódy Lajosnak és Lászlónak van itt nagyobb birtokuk; ez utóbbiak a Mailáth Imre-féle javak jogutódjai. A községbeli templomot Mailáth Ferencz építtette a XVIII. század végén. Nagykereskényhez tartoznak: a Jakubi-major, mely özv. Mailáth Istvánné tulajdona. A faluhoz tartozik még a Rovnya-major is. A községben mészégető-telep van.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykereskény, v. Hont vm. (Vel'ké Krškany, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. báti esp. ker-ében. - 1809: alapították. Tp-át 1777: Szt Anna tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1785-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl., m. - Filiái 1917: Csánk, Hontkiskér, Hontvarsány, Horhi, Kiskereskény. Közig-ilag Kereskényhez csatolták. ** Némethy 1894:180. - Schem. Strig. 1917:47.

Helységnévtár

Kereskény (Kis-) (Krskány), rk. 111 N.-Kereskény, ág. 62 Csánk, ref. 6 Varsány. Kereskény (Nagy-), RK. 272 Esztergom, ág. 45 Csánk, ref. 5 Varsány, izr. 3 Ipolyság.