Nagypaka

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 8 kilométerre északkeletre, Dunaszerdahelytől 19 km-re nyugatra, a Komárom-Pozsony vasútvonal mentén fekszik (megállóhely). Nagypaka község központi településrésze, itt található a községi hivatal és az iskola is.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Nagypaka egyik településrésze és kataszteri területe. 1920-ig Pozsony Somorjai vármegye járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Somorjai járáshoz. Területe 9,76 km², a község területének 53,2 %-a, nem változott az elmúlt száz évben.

Népesség

1921-ben 370, 1939-ben 460, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 642 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 73 %-a.

Történelem

Első okleveles említése 1222-ből származik Páka alakban. Nevének további megjelenési formái: 1250-ben Udvornici de Paka, 1301- és 1315-ben Leopoldus De Paka, 1367-ben Ighazaspaka, 1388-ban Eghazaspaka, 1493-ban Naghpaka, 1773-ban Nagy-Paka, 1786-ban Nagy-Paka, illetve Elö-Paka, 1808-ban Nagy-Paka, ill. Gros-Kapeln, 1920-ban Vel'ká Paka. Évszázadokon át a pozsonyi vár birtokában volt, majd a gellei érseki székhez tartozott. Az 1553. évi portális összeírásban 24 portával királyi birtokként szerepel. 1787-től kezdődően a Pálffy grófok birtoka. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 56 házzal és 408 lakossal szerepel. Ősi temploma 1309-ben már állt, hiszen ez évből papja nevét is ismerjük (Demeter, plebanus de Paka); a török időben elpusztult; helyére 1678-ban barokk stílusban újat emeltek. Védőszentje: Szent László király. 1940-ben Kispakával és Csukárpakával egyesítették Nagypaka néven.

Mai jelentősége

Szent László tiszteletére szentelt római katolikus temploma már 1309-ben állt, hiszen ettől az évtől papja nevét is ismerjük. A középkori templomra utal a település régi, Egyházpaka elnevezése. A templom a török időkben elpusztult, s alapjain 1678-ban újat emeltek melyet 1937-ben teljesen átépítettek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Páka. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálffy Uraság, egy nemes Kurián kivűl, fekszik Kis, és Nagy Léghi, Kis Páka, és Szászihoz is közel, számos, és hasznos földgye két nyomásbéli, egyéberánt mezein kivűl javai nem nevezetesek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Paka (Nagy és Kis), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Poson vmegyében, a Csalóközben, az első 41 kath., 3 evang., 1 ref., 3 zsidó lak. Kath. paroch. templommal; a második 129 kath., 1 ref., 2 zsidó lak. F. u. gr. Pálffy család seniorátusa. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagypaka, a Csallóközben fekvő magyar kisközség, 65 házzal és 330 róm. kath. vallású lakossal. Már 1222-től kezdve szerepel. Hajdan Egyházpaka volt a neve, sőt német Kapeln nevén is találjuk említve. 1352-ben egy határjáró levél említi. A pozsonyi vár tartozéka volt és a gellei érseki székhez tartozott. Az 1553-iki összeírásban 24 portával királyi birtokként szerepelt. 1787-ben a Pállfy grófoké. Egyháza 1309-ben már fennállott és Pázmány is a régi egyházak között említi. Mai temploma 1678-ban épült. A községhez tartozik Nagyerdő puszta. Van vasúti állomása, de postája és távírója Somorja.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagypaka, v. Pozsony vm. (Veľká Paka, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. somorjai esp. ker-ében. - 1300: már létezett. Mai Szt László kir.-tp-át 1678: építették. Anyakönyvei 1698-tól. Kegyura 1880: a Pálffy gr. család. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Filiái 1917: Csukárpaka, Kispaka, Macháza. - Hrabovszky Ferenc (1902-76) plnos 1949. II-VII: a Bokor-üggyel kapcsolatban vizsgálati fogságban volt. - Lakói 1940: 859 r.k., 8 ref., 5 izr., össz. 872. - Lakói 1940: 859 r.k., 8 ref., 5 izr., össz. 872; 1991: 389 m. (58,58%), össz. 664; 2001: 375 m. (55,62%), össz. 676. ** Némethy 1894:190. - Gerecze II:662. (tp. 1668) - Schem. Strig. 1917:177. - Hetényi Varga I:111.