Nemeskosút

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, a Vízköz és az Alsó-Vágmente kistájak határán, a Dudvág partján fekszik, Galántától 6 km-re délnyugatra, Diószegtől 4,5 km-től délre. Mellékutak kötik össze Galántával, Diószeggel és Vízkelettel (2,5 km), határának északi részén keresztülhalad 1851 óta a Pozsony-Budapest vasúti fővonal. Délkeletről és délnyugatról Vízkelet, nyugatról Nagyfödémes, északnyugatról Vízkelet zúgói exklávéja, északról Diószeg, északkeletről Galánta határolja. Északkeleti határát a Sárd-patak, nyugati határát a Feketevíz alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Területe 1921/1939-hez képest 3 %-al (46 hektár) csökkent (15,19 km²-ről 14,73 km²) Galánta javára.

Népesség

A községnek 1910-ben 1213, 1939-ben 1375, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A 20. század első felére a népesség növekedése jellemző, majd 1939-1991 között enyhe csökkenés jellemző (1375 főről 1296-ra). 1991-2011 között (elsősorban a betelepülés révén) 20 %-al nőtt a lakosságszám, ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya 29,9 %-ról 45,8 %-ra nőtt. 2011-ben a magyar nemzetiségűek már csak minimális többséget alkottak. A romák aránya 6,1 %. A község lakosságának túlnyomó többsége (72 %) római katolikus vallású.

Történelem

Késő árpád-kori írásos említései idején a minden bizonnyal helybeli Kosodi család birtokába tartozott. A 14. században részben várföld volt, amelyet részben Bogár fia Márton ispán birtokolt. A középkor végén a Hegyi és a Szobonya családok tulajdonában volt, majd utánuk a Vizkeleti, Olgyai és Török családoké lett. Ugyanekkor említik Fitykafölde néven Fityka tanyát, amely szintén a Török családé volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda, valamint magyar és szlovák alapiskola található. Szent Flóriánnak szentelt katolikus temploma 1849–51 között neoromán, temetőkápolnája a 18. század közepén barokk, nemesi kúriája a 19. század közepén klasszicista, kastélya 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A három halálos áldozatot követelő 1931. május 25-i kosúti agrártüntetés emlékművét 1966-ban állították. A Remetedombon 1951-ben 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KOSÚT. Magyar nemes falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Hegynek szomszédságában, mellynek filiája, határja soványas, szántó földgyei két fordúlóra vannak osztva, legelője van elég, vagyonnyai meg lehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kossuth, Pozson m. magyar f., a Dudvágh mellett, Diószegtől délre 1/2 órányira. Számlál 794 kath., 44 zsidó lak. Ékesítik ezen helyet a kath. paroch. templom, a birtokos uraságok csinos lakhelyei. Róna határja mindent bőven megterem: legelője elég levén, a juhtenyésztés nagy divatjában van. F. u. Fekete Ferencz, Jezerniczky, s m. t. Ut. p. Cseklész.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kosut, a Mátyusföldön fekszik. Legnagyobb részben magyar és róm. kath. vallású lakosok lakják. A házak száma 131, a lakosoké 1238. Legrégibb okleveles említése 1214-ben történik Cousoud néven, 1223-ban pedig Kusoud alakban. 1265-ben és 1267-ben a Kosyd és Kwsyd személynevekben is előfordul. Ortvay állítása szerint e község 1138-ban már fennállott és azonos az ez évben II. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nemeskosút, Kossuth, Kosút, v. Pozsony vm. (Košúty, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szeredi esp. ker-ében. - A Hegyben alapított helyi káplánságot 1794: ~ba helyezték, 1809: pléb. lett. Tp-át 1849: Szt Flórián tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1788-tól. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. Filiája 1917: Hegy. - Lakói 1940: 1308 r.k., 5 g.k., 3 g.kel., 3 ev., 3 ref., 24 izr., össz. 1346; 1970: 69,9% m., össz. 1140; 1991: 896 m. (69,14%), össz. 1296; 2001: 878 m. (60,68%), össz. 1447. ** Némethy 1894:140. - Pozsony vm. 1895:81. - Gerecze II:659. - Schem. Strig. 1917:203.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nemeskosút. Azelőtt Kosút. A község neve az idők folyamán számtalan változatban fordul elő. 1138-ban Villa Quosut, 1214-ben Cousoud, 1223-ban Kusoud és Kusatid, 1260-ban Kusond, 1263-ban Kusovath, 1553-ban pedig ltossolth alakban említik. A XIll. század végén Kusodi Mohofi Écs a birtokosa, 1293-ban Kosodi Kozma fia Pál. A XIV. században Bogár fia Márton, 1334-ben Péter fia Myke a földesura. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Nemeskosut kk. kj. Vízkelet, galántai járás. A község már 1138-ban fennállt és azonos II. Béla királyi oklevelében említett Villa Quosuttal, 1214-ben Consoud, 1223-ban Kusoud és Kusatid, 1260-ban Kousond, 1267-ben Kosyd és Kusyd, majd 1553-ban Kossolth néven említik. A községnek 1265 körül Kusodi Mohofi Écs, 1293-ban pedig már Kosodi Kozma fia Pál a birtokosa. Bővebben