Nyitrageszte

A község a Zoboralján, dombos vidéken, a Pilis-hegy (Koloni-hegy) délkeleti lábánál fekszik, Nyitrától 11 km-re keletre, Aranyosmaróttól 19 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Pogránnyal (2,5 km), valamint Család (2 km) érintésével Béláddal (7 km). Határának déli részén keresztülhalad az R1-es autópálya Nyitra és Aranyosmarót közötti szakasza. Nyugatról Pográny, délről Alsóbodok, délkeletről Család, északkeletről és északról pedig Kolon községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (4,78 km²) az elmúlt száz év során nem változott. 1976-1990 között Pogrányhoz tartozott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget középső részén fekszik, ma is őrzi magyar többségét. 1910-ben 390, 1921-ben 352, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége egytizedét elveszítette (lakossága 402 főről 361-re csökkent), ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya négyszeresére nőtt főként az asszimiláció révén (7,7 %-ról 32,4 %-ra). A magyar nemzetiségűek 2011-ben a lakosság kétharmadát (67,0 %) alkotják, a túlnyomó többség (95,3 %) római katolikus vallású.

Történelem

Bár a település a korai időktől lakott – a régészeti feltárások újkőkori és vaskori kultúrák emlékeit is kimutatták itt –, első írásos említése 13. századi. Előbb az Elefánthy nemzetség, később a Rudnay, a Babóthy, a Kelecsényi és a Bacskády családok voltak földesurai. A török a 16. század második felében hajtotta uralma alá a területet, a község 1570-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Bővebben

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres, mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma 1734-ben épült barokk stílusban, 1802-ben klasszicista stílusban átalakították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tűzre, és épűletre, makk termő erdeje elég, szőlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelője is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestől délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdővel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Geszte, magyar község, a Pilis-hegy lábánál Család és Csitár közt. Lakosainak száma 321, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XIII. század elején „Guszta”, később „Gvezte” (Guezte) néven találjuk említve. Kath. temploma özv. Jeszenszky Istvánné bőkezüségéből és a hívek hozzájárulásával 1734-ben épült. A községet legutóbb nagy tűzvész sujtotta, mely a lakosok egy részét teljesen tönkretette. Földesurai a Rudnay, Babóthy, Kelecsényi és Bacskády családok voltak.