Nyitranagyfalu

A Kisalföld északi peremén, a Nyitrai-hátság kistájon, a Kis-Nyitra partján fekszik, Nyitrától 12 km-re, Nyitraivánkától 3 km-re délkeletre. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Berenccsel.

Közigazgatás

1925-ig önálló község (1920-ig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozó kisközség), azóta Berencs két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe 5,91 km², a község területének 42,8 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 567, 1921-ben 621, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1117 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 51,4 %-a.

Történelem

Már a kőkorszaktól lakott terület, története szorosan egybefonódik a mellette lévő Berencsével. Földesura a 13. században a nyitrai püspökség, majd (guthi Ország nádortól) a nyitrai székeskáptalan lett. A 19. század végén több természeti csapás sújtotta (tűzvész 1868-ban). A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához, majd 1920-tól Csehszlovák Köztársasághoz tartozott, illetve 1993 után Szlovákia része lett. 1925-ben Berencshez csatolták.

Mai jelentősége

A településrészen motorkerékpármúzeum található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NAGYFALU. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Berencshez nem meszsze, és annak filiája, Nyitrához 1 mértföldnyire, határja jó, szőlőshegye közös Berentsel, földgye, réttye hasznos.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagyfalu, magyar falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Berencshez 1/2 órányira: 271 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyfalu, Berencs mellett, a Nyitra jobb partján, 467 magyar ajku, r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ivánka. 1866-ban és 68-ban a község súlyos megpróbáltatásokon ment át. 1866-ban határát erős fagyok tették tönkre, 1868-ban pedig a község nagyobb része a lángok martaléka lett. Földesura 1271-ben a nyitrai püspökség volt. Később guthi Ország nádor útján, adományképen, a nyitrai székeskáptalan birtokába került.