Kacagópuszta

Kacagópuszta a Gömöri-medencében, az Alsó-Rima-völgyben, 179 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Feledtől 13 km-re keletre, Rimaszombattól 19 km-re délkeletre, Rimaszécstől pedig 4 km-re nyugatra, a Feled-Bánréve vasútvonal mentén (megállóhely). A községet két településrész alkotja, a központot képező Kacagópuszta a vasútvonal északi, Csobánkapuszta pedig a déli oldalán, az 571-es (Füleket Abafalvával összekötő) út mentén található. Kacagópuszta az 571-es útról Csobánkapusztánál leágazó 1,5 km-es bekötőúton (2795-ös út, 1,5 km) közelíthető meg. A szintén Csobánkapusztánál elágazó 2796-os út Harmaccal (3,5 km) teremt összeköttetést, Kacagópusztát 4 km-es jelöletlen út köti össze Leánymezőpusztán át Gernyőpusztával (4 km). Határa 161-208 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, négyötödét (2010-ben 564 ha) szántóföld, 11,1 %-át (80 ha) rét és legelő, 5,4 %-át (39 ha) pedig beépített terület foglalja el. Az erdők aránya (1,5 %, 11 hektár) elhanyagolható. Határa délen a Rima-folyóig terjed. Délről és keletről Rimaszécs, északkeletről Cakó, északról Nemesradnót, nyugatról pedig Nemesmartonfala és Gernyőpuszta községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1926-ban jött létre a korábban Rimaszécshez tartozó Kacagópuszta és Csobánkapuszta egyesítésével. Területének északi egyharmada (mintegy 250 hektár) korábban Cakó határához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Feledi járáshoz tartozott, majd a (változó területű) Rimaszombati járáshoz csatolták. 1938-1944 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). A magyar közigazgatásban a községet megszüntették, területe visszakerült Rimaszécshez. 1951-ben alakult újra önálló községgé. Területe 2011-ben 7,19 km² volt.

Népesség

Kacagópuszta az 1920-as években létrejött telepesközségként ma is a dél-gömöri magyar nyelvterületbe ékelődő szlovák nyelvszigetet alkot (a szomszédos Gernyőpusztával együtt). 2011-ben 156 lakosának 87,2 %-a szlovák, 9,6 %-a (15 fő) pedig magyar nemzetiségű volt. A magyarok száma (11 főről 15-re) és aránya (6,4 %-ról 9,6 %-ra) is csekély növekedést mutat 1991-2011 között. 2011-ben a lakosság 70,5 %-a volt római katolikus vallású, 15,4 %-a pedig felekezeten kívüli. A község 1970-1991 között népességének egynegyedét elveszítette (lakosságszáma 238-ról 173-ra csökkent), 1991-2011 (5,8 %) és 2011-2017 között (10,3 %, 156 főről 172-re) a népesség kismértékű növekedése, 2001-2011 között pedig 14,8 %-os fogyása (183 főről 156-ra) figyelhető meg. 2011-ben a község népsűrűsége (21,9 fő/km²) a járási átlag kevesebb, mint fele volt.

Történelem

A mai községet (mint erre szlovák neve is utal) Árva 1920-ben Lengyelországhoz csatolt falvaiból érkező, a csehszlovák földbirtokreform során itt letelepített szlovákok alapították 1921-ben. Kacagópuszta és Csobánkapuszta korábban Rimaszécs határához tartozott a Koháry/Coburg nagybirtok uradalmi majorjaként. Előbbi a 19. században jött létre, az egykori középkori falu helyén létrejött Csobánkapusztát azonban már az 18. század végi első katonai felmérés térképe is jelöli. A falu 1427-ben még Csobánkaháza néven szerepelt, feltehetően a 16. század második felének harcaiban pusztult el. A 19. században már mint Alsó- és Felsőcsobánkapuszta szerepelt (előbbi ma is Rimaszécs kataszteréhez tartozik Meggyespuszta – Višňové néven). A második katonai felmérés (1806-69) térképén egy gőzmalmot is feltüntetnek Felsőcsobánkapusztánál. Kacagópuszta fejlődése a Feled-Bánréve vasútvonal átadása (1873) után gyorsult fel. 1921-ben Csobánkapusztán 17 (ebből 15 szlovák és 2 cseh nemzetiségű) telepescsalád kapott összesen 288 hektár földet, Kacagópusztán 561 hektárt osztottak fel 31 család között. Kacagópuszta és Csobánkapuszta 1926-ban Slávikovo néven önálló községgé alakult, melynek 1930-ban 269 lakosa volt. 1938. október 5-én itt zajlott le a kacagópusztai határincidens, melynek 9 halálos áldozata volt (a hangonyi magyar határbiztosító század önálló akciója során áttörték a csehszlovák határvédelem első vonalát és hat települést foglaltak el, de Kacagópusztánál a csehszlovákok visszaverték őket). 1938. novemberétől 1944-ig az első bécsi döntés Kacagópusztát magyar fennhatóság alá juttatta, ebben az időszakban visszacsatolták Rimaszécshez, lakóinak egy része pedig elmenekült. A község 1951-ben alakult újra, immár Orávka néven. 1957-ben felépült a (ma a községi hivatalnak otthont adó) kultúrház épülete. A község zászlóját és címerét 2002-ben fogadták el. 2012-ben megszűnt a személyforgalom a Feled-Bánréve vasútvonalon és ezzel a kacagópusztai megállóhelyet is megszüntették.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű aprófaluban sem alapiskola, sem óvoda nem található. A Hétfájdalmú Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1993-1995 között épült. Csobánkapusztán a Coburg-uradalom egykori birtokközpontjának, egy 19. századi klasszicista kastélynak a romjai találhatóak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSOBÁNKA. Szabad puszta Gömör Vármegyében, földes Urai Gróf Koháry, és Losonczi Uraságok, fekszik Doboshoz nem meszsze, ’s ennek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csobánka, puszta, Gömör- és Kis-Honth egyesült vmgyékben, Dobócza m. 54 kath., 4 reform. lak. F. u. h. Coburg, Losonczy örökösök.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

RIMASZÉCS: Ide tartoznak Kaczagó, Alsó- és Felső-Nándor, Alsó-Csobánka és Csobánka puszták. Ez utóbbi régen község volt és 1427-ben Csobánkaháza néven említik.