Óvár

A község a Balassagyarmati-medence részét alkotó Középső Ipoly-völgy kistáj keleti részén fekszik, az Óvári-patak mentén, a 327 méteres Óvár-hegy (Kőhegy) déli lábánál, Nagykürtöstől 15 km-re délkeletre, Balassagyarmattól 30 km-re északkeletre. Óvár zsákfalu, egyetlen, az Alsózellő-Petőpuszta mellékútról Kispataknál leágazó 3 km-es közúton közelíthető meg. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás), ebben az időszakban határközséggé vált, északi határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. 1976-ban területe 36,7 %-al gyarapodott (13,62 km²-ről 18,62 km²-re), amikor a korábban Nagyhalomhoz tartozó Kispatakot és környékét Óvárhoz csatolták.

Népesség

Óvár a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 540, 1921-ben 515, 1938-ban pedig 510, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Népességének maximumát 1910-ben érte el, 1938-1991 között népességének egynegyedét elveszítete, az 1991-2011 közötti időszakra 21,8 %-os népességcsökkenés jellemző (386 főről 302-re). A lakosság túlnyomó többsége (75,5 %) ma is magyar nemzetiségű, a szlovákok a lakosság mintegy egynegyedét (24,5 %) alkotják (1991-2001 között arányuk 17,6 %-ról 24,6 %-ra nőtt). A lakosság 93,7 %-a római katolikus vallású. Óvár két településrészre oszlik: Óvár településen élt 2011-ben a község lakosságának 93,7 %-a (283 fő), Kispatakon pedig 6,3 %-a (19 fő).

Történelem

A községről szóló első ismert fennmaradt írásos feljegyzést IV.Béla királyi kancelláriája adta ki, a király uralkodásának tizedik évében. Ebből az időből ránk maradt egyik okiratban, melynek keltezése 1245. szeptember 9-re esik, találkozunk több más környez˝település neve mellett először Óvár nevével is, Olwar alakban. A későbbi okiratokban a község neve több változatban is előfordul, mint például: Olwar, Alwar, Alvár, Olowar, Ó-vár. Bővebben

Mai jelentősége

A periférikus helyzetű, csökkenő népességű községben magyar egyházi kisiskola (Szent Erzsébet Alapiskola) és óvoda működik. Határában napkollektoros erőmű üzemel. Szent Erzsébetnek szentelt római katolikus temploma 1883-ban épült. A faluban a népi építészet több emléke is fennmaradt.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÓVÁR. Német falu Nógrád Várm. földes Ura G. Balassa, és G. Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Óvár, magyar-tót falu, Nógrád vmegyében, 553 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Van jó földje, erdeje és szőlője. F. u. többen. Ut. p. Balassa-Gyarmat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Óvár. Balassagyarmat közelében fekszik. Magyar kisközség, 133 házzal és 520 róm. kath. vallású lakossal. Postája Zsély, távírója és vasúti állomása Őrhalom. A helység már az 1548. évi adóösszeírásban Olvár alakban szerepel. Ekkor Balassa Imre és János, 1598-ban pedig Balassa Zsigmond volt az ura. 1660-ban a divényi uradalomhoz tartozott. 1715-ben kilencz magyar és öt tót, 1720-ban öt magyar és nyolcz tót háztartását vették fel. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Óvár, v. Nógrád vm. (Olováry, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. kékkői esp. ker-ében. - 1810: alapították. Tp-át Árpádházi Szt Erzsébet tiszt-ére szent, a mait 1883: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Galábocs, Zobor. - Lakói 1940: 465 r.k., 3 ev., 4 izr., össz. 472; 1991: 315 m. (81,61%), össz. 386; 2001: 255 m. (74,56%), össz. 342. ** Némethy 1894:212. - Schem. Strig. 1917:25.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Óvár. Keletkezésének ideje ismeretlen. Az 1548-iki adóösszeírásban Olvár néven fordul elő s ez időben a Balassa-család birtokolja. A XVIII. században a gróf Koháryak a földesurak, majd a gróf Zichy- és Balassacsaládra száll. Később a Forgách grófok birtokolják. Az összeomlás előtt a Zichy grófoknak volt itt na gyobb birtoka. A község határában népvándorláskorabeli sáncok láthatók. Bővebben