Petőszinye

Petőszinye az Abaúji-hegyalja északi részén, az Ósva völgyének keleti peremén, a Szalánci-hegység nyugati lábánál, a Szinyei-patak (Svinický potok) mentén, 252 méteres (határa 221-856 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 19 km-re keletre, Gálszécstől 18 km-re nyugatra, Hernádzsadánytól 21 km-re északkeletre, Kecertől pedig 14 km-re délre. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Kassai, 1949-1960 között a Gálszécsi, majd 1960-tól a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910: 27,14 km², 1921: 27,13 km², 2011: 27,11 km²).

Népesség

Petőszinye népessége 2011-ben 832 fő volt, melynek 84,1 %-a volt szlovák, 10,7 %-a roma és 1,2 %-a magyar nemzetiségű. A lakosság mintegy egyötöde (2013-ban 21,5 %) a roma etnikumhoz tartozik, a roma lakosság zöme szegregáltan, a belterület délnyugati peremén található telepen (Rómska kolónia) él. Az Ósva-völgyi magyar nyelvszigethez tartozó, a 20. Bővebben

Történelem

Petőszinye első írásos említése 1276-ból származik, amikor „Zyna” névalakban említik. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, a füzéri várhoz tartozó uradalom részeként és már állt temploma is. A falu valószínűleg már a 12. században létrejött, ekkortájt emelték a földvárat is a Vár-hegyen. Templomát a 13. századik második felében építették egy 12. századi román stílusú rotunda átépítésével. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. A eredetileg román stílusban, a 13. század második felében épült, majd a 14. században gótikus stílusban átépített református temploma értékes falfestményeivel országos jelentőségű műemlék. Az 1954-ben rossz állapota miatt bezárt templomot 1970-76-ban restaurálták. A 18. században épült barokk stílusú Forgách kastély a 20. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZINYE. Pető Szinye. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Szerencsy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Regete Ruszkához közel, mellynek filiája; határja jól termő, javai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szinye, (Swinicza), tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához keletre 2 mfldnyire, a zempléni postautban, 176 r., 153 g. kath., 70 evang., 190 ref., 32 zsidó lak. Szép urasági kastély. Ref. szentegyház. Postahivatal és váltás Kassa és Vecse közt. Vendégfogadó. Papirosmalom. Nagy erdő. F. u. gr. Szirmay.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Odább éjszakra fekszik Pető-Szinye, hol az Árpádok korából származó református templom van, mely hosszú ideig a Pálosoké volt. Megtekintésre méltó itt özvegy gróf Forgách Sándornénak barok izlésű kastélya, melyet szép park környez.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pető-Szinye kisközség körjegyzőséggel, 123 házzal, 756 magyar és tót lakossal. Postája Bőd, táviróállomása Kassa. Református temploma még az Árpádok korából származik és hosszu ideig a Pálosoké volt. A helység délkeleti oldalán fekvő Várhegyen valaha vár volt, melynek nyomai még ma is megtalálhatók; de már a történelem előtti korban is kellett itt embereknek lakniok, mert határában kőkorszakbeli maradványokat leltek. Bővebben

Helységnévtár

Petőszinye (Szinye-Pető, Svinica-Pethő), rk. 196 Regete-Ruszka, gk. 230 Kelecsény, ág. 140 Felső-Kemence, REF. 199 Tiszáninnen, izr. 23 Rozgony.