SK
ZM
.....

Pusztahatár

Településrész

címer zászló
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Pustý Chotár
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Bars vármegye
Aranyosmaróti járás
kisközség
Más földrajzi nevek:
Alsócsekény, Bubáčina, Dolné pole, Drevenica, (Fintamajor), Forgáčska lúka, Gacsómajor, Gačovská lúka, Na jamu, Od Baratska, Pod beladickou cestou, Pri aleji, Pri beladickej ceste, (Sík-erdő), Široká lúka, Za čerešňovou alejou
Koordináták:
48.3409014, 18.27986279
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
170 m
Körzethívószám:
+421 (0) 37
Irányítószám:
95175

Ld. Bélád

Közigazgatás

Bélád településrésze, és kataszteri területe. Területe 6,38 km², a község területének 28,5 %-át alkotja. 1951-ig Néver településrésze volt, majd 1951-1960 között önálló község, melyet 1960-ban Béládhoz csatoltak.

Népesség

2011-ben 360 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 23 %-a.

Történelem

Pusztahatár Nyitra és Bars vármegyék határánál (1881-ig a Dervence-patak alkotta a megyehatárt, tehát eddig az évig Pusztahatár Nyitra vármegye része volt) alakult ki. A települést 1808-ban alapította Jeszenszky Károly királyi tanácsos és barsi alispán, aki 1820-ban nagy kastélyt is épített itt. Az ekörül létrejövő település kezdetben Néverhez tartozott, majd 1951-ben Pusztahatár néven önálló községgé alakult. 1945-től a kastélyban iskola, majd 1980-1991 között művelődési központ volt. 1960-ban Pusztahatárt Béládhoz csatolták.

Mai jelentősége

A pusztahatári Jeszenszky-kastély 1820-ban épült, kiterjedt park tartozik hozzá, ma szállodaként hasznosítják.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PUSZTAHATÁR. Szabad puszta Bars Vármegyében, földes Ura Jeszenszky Uraság, fekszik Nagy Hereszényhez nem meszsze, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Határ, puszta, Nyitra vmegyében, N. Herestény fiókja: 137 kath. lak.

Névelőfordulások
1763
Opusti Chotar, Puszta Határ
1806
Puszta Határ
1869
Psz. Határ
1908
Pusztahatár p.
1951
Pustý Chotár

Bejelentések