Ragyolc

Hivatalos szlovák megnevezés:

Radzovce

1918 előtti vármegye, járás, rang:

Nógrád vármegye
Losonci járás
kisközség

1938-45 közötti vármegye, járás:

Nógrád vármegye (sz: Balassagyarmat)
Losonci járás

Térképek:

Első katonai felmérés (1783-1787)
Második katonai felmérés (1806-1869)
Harmadik katonai felmérés (1869-1887)

Más földrajzi nevek:

Ld. Ragyolc.

Koordináták:

48.22023392, 19.82825089

Rang:

településrész

Tszf. magasság:

261 m

Körzethívószám:

+421 (0) 47

Irányítószám:

98558

Ld. Ragyolc.

Közigazgatás

Ld. Ragyolc.

Népesség

Ld. Ragyolc.

Történelem

Ld. Ragyolc.

Mai jelentősége

Ld. Ragyolc.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RAGYÓLCZ. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Fülek-Püspökihez nem meszsze, mellynek filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ragyolcz, magyar falu, Nógrád vmegyében, 663 kath. lak. – Határa hosszas, de keskeny; földe, rétje jó. F. u. a Csoma örökősök, Marjássy smt. Ut. Rimaszombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ragyolcz. Fülek közelében fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 145, róm, kath. vallású lakosaié 1039. Postája és vasútállomása helyben van, távírója pedig Füleken. Az 1548. évi összeírásban két helységként szerepel. Az egyik Egyházas-Ragyolcz, melynek Ragyolczy Zsigmond volt a földesura és a másik Kápolnás-Ragyolcz, mely Ragyolczy Benedeké volt. 1598-ban azonban már csak egy ilynevű helység fordul elő, melynek Ragyolczy Péter volt az ura. Az 1715. évi összeírás alkalmával öt, 1720-ban pedig hat magyar háztartását vették fel. A XVIII. század elején a Ragyolczyak leányági leszármazója, a Gellén család bírt itt földesúri joggal, 1770-ben Csoma Zsigmond, Fáy Zsigmond és Gyürky Gábor özvegyének örökösei voltak itt birtokosok, 1826-ban a Csoma és a Máriássy családok, később pedig gróf Teleki Pál, Gyürky Gábor és Csoma Zsigmond. Jelenleg Vecsey Ferencz, Szokol Gyula, Vecsey Dezsőné és Rády János a birtokosai, Vecsey Ferencz úrilakát 1894-ben építették. A községben van keresztény fogyasztási szövetkezet, gőzmalom, 3 bazalt, két épületkő és egy trachitbánya. A határbeli egyik dülőt Egyházoldal dűlőnek nevezik, mert a középkorban itt állott a templom, melynek romjai még ma is láthatók. A községhez tartoznak: Sátoros-, Abroncsos-, Csőre-, Györkvölgy-, Kányás-, Monosza- és Völgyút-puszták, mely utóbbinak a helyén feküdt hajdan Kápolnás-Ragyolcz község.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ragyolc. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Abroncspuszla, Bükkrétpuszta, Csőrepuszta, Édespatakpuszta, Györkvölgypuszta, Kismalom, Kismedvés, Macskalyuk, Mizsore, Monoszapuszta, Rónapataka, Sátorosbánya. A község területe 7040 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2289.