Reste

Reste a Kanyapta-medence nyugati részén, a Keleti-Cserehát északi lábánál, a szlovák-magyar határ közvetlen közelében, a Restei-patak (Rešický potok) partján, 192 méteres (határa 184-305 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Szepsitől 15 km-re délkeletre, Kassától pedig 31 km-re délnyugatra. A falu a patak völgyében, a Középhegy (Stredný vrch) északi és a Bunkó-hegy (Buňov, 250 m) délkeleti lábánál terül el, a község egyetlen települése, külterületi lakott helye nincs. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1910-21-hez képest 1938-ra területe 40 hektárral (3,1%-al) csökkent (12,90 km²-ről 12,50 km²-re), azóta változatlan.

Népesség

2011-ben Reste népessége 312 fő volt, melynek 72,5 %-a magyar, 24,3 %-a pedig szlovák nemzetiségűnek vallotta magát, a magyar anyanyelvűek aránya ugyanekkor 83,2 % volt. A korábban csaknem kizárólag magyar lakosságú faluban 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 93,8 %-ról 72,5 %-ra csökkent, a szlovákok aránya ugyanebben az időszakban 6,2 százalékról csaknem a lakosság egynegyedére emelkedett. Bővebben

Történelem

A falu első írásos említése 1319-ből származik „Rechita“ néven. Neve magyar névadással keletkezett szláv eredetű személynévből (Recsete). 1395-ben és 1410-ben „Rechyte“, 1630-ban pedig „Restha“ névalakban említik a források. A középkorban az Aba család birtokában volt, egyben vámszedőhely volt. 1427-ben 13 porta adózott a faluban. Lakói a 16. században református hitre tértek. Bővebben

Mai jelentősége

Reste elöregedő lakosságú, gyorsan fogyó népességű zsáktelepülés, melynek sem alapiskolája, sem óvodája nincs. Református temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban. A Szentolvasó Királynőjének tiszteletére szentelt új római katolikus templom 2006-2012-ben épült egy 1928-ban épült kápolna helyén. A falu nevezetessége egy három-négy évszázados hatalmas hársfa.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RESTE. Restye. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai Ónody, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik mintegy 500 lépésnyire Ida vizétől; határja sovány, legelője sem elegendő, Kanyapta vize is károkat okoz határjában.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Reste, magyar falu, Abauj vmegyében, a Kanyapta mellett: 231 rom., 108 g. kath., 195 ref., 23 zsidó l. Ref. sz. egyház. Vizimalom. Jó rét. F. u. többen. Ut. p. Hidas-Németi.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mindeddig a Cserehátnak nevezett dombos fennföldön jártunk, mely részben vizválasztója a Hernádnak és Sajónak; most lebocsátkozunk a Kanyapta-völgybe. A völgy peremén van Reste 75 házzal és 477 magyar lakossal. Postája Buzita, távirója Csécs. Itt van Zábrátzky József csinos úrilaka.

Helységnévtár

Reste, rk. 208 Buzita, gk. 91 Kány, REF. 93 Tiszáninnen, izr. 34 Szepsi.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Reste. A XIII. századtól a Buchk nemzetségbeli Pédery-család kezén találjuk. A török időkben megsemmisült s csak jóval később népesült újra. A község területe 2172 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 504.