Áttekintés
Csereháti járás
nagyközség
Stósz a Felső Bódva-völgyben, a Bódva bal oldali mellékágának, a Stószi-pataknak (Štósky potok) a partján, 445 méteres (határa 370-1045 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Drieňovec-hegy (Tinekelbaum, 672 m) déli lábánál, Szepsitől 24 km-re nyugatra, Jászótól 15 km-re, Kassától 45 km-re nyugatra, Szomolnoktól pedig 13 km-re délkeletre.
Közigazgatás
A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1871-ben városi címét (melyet 1696-ban szerzett) elveszítve nagyközséggé vált. 1881-ig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott, majd 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegye Szepsi székhelyű Csereháti járásához. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Tátra megye, Gölnicbányai járás). Területe (1910-ben 31,60 km², 1921-ben és 2011-ben egyaránt 31,36 km²) az elmúlt évszázadban csak kis mértékben változott.
Népesség
A községnek 2011-ben 739 lakosa volt, melynek 84,3 %-a volt szlovák, 4,1 %-a (30 fő) német és 0,7 %-a (5 fő) magyar nemzetiségű (2,3 %-a – 17 fő – magyar anyanyelvű). A német anyanyelvűek száma (59 fő – 8,0 %) csaknem kétszerese volt a magukat német nemzetiségűnek vallókénak. 2013-ban a lakosság 22 %-a a roma etnikumhoz tartozott. Az alapításától kezdve német (mánta) lakosságú község lakóinak többsége a második világháború utáni kitelepítésekig német nemzetiségű volt (1880-ban 91,8 %, 1930-ban 60,2 %).
Történelem
Stósz a 13. század közepén jött létre, német hospesek (favágók, bányászok és szénégetők) településeként. Első telepesei Elzászból és Stájerországból érkeztek, más források szerint Szászországból. Bár néprajzilag a Bódva-völgyi mánta települések egyike, a helyi nyelvjárás közelebb áll a Gölnic-völgyi „gründler” német nyelvjáráshoz. A település kezdetben a jászói premontrei prépostsághoz tartozott, 1331-től a szepesi Szomolnok bányavároshoz került és egészen 1881-ig Szepes vármegyéhez tartozott.
Mai jelentősége
A község nagy hagyományokra visszatekintő késgyártása és fémmegmunkáló ipara 2000-ben a Sandrik-gyár csődjével megszűnt. Ma legfontosabb gazdasági ága az erdőgazdálkodás és a stószfürdői klimatikus gyógyfürdőhelyre irányuló idegenforgalom, a Šikmá stráň dűlőben sípályát is kialakítottak. Stószon szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda, Stószfürdőn pedig magán alapiskola működik.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
STÓSZ. Nemet Város Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik az ország úton, Szomolnokhoz 3/4 mértföldnyire; határját bányái nevezetesítik, vidékje hegyes, és erdős.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Stósz, német bányaváros, Szepes vmegyében, Szomolnokhoz délkeletre 1 órányira, magas hegyek közt, a jászói országutban, 876 kath., 591 ev. lak. Kath. és evang. templom. Gazdag vasbányák. Vashámorok, mellyekben évenként 5000 mázsa készittetik. F. u. a kamara.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
Meczenzéftől nyugatra, a völgy felső végén, közel a szepesi határhoz a harmadik régi szabadalmas bányaváros, Stósz (régebben Hegyalja) német lakosú nagyközség van 1.000 métert meghaladó s rengeteg fenyőerdőséggel borított hegyektől környezve. Az 1881-ig Szepesmegyéhez tartozott gyárváros nevét a II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza utáni korszakban németesítették el.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
SZABADALMAZOTT bányaváros, nagyközség. Abauj-Torna vármegye észak-nyugati sarkában, a szepesi határon, Alsó-Meczenzéftől 10 kilométernyire, a Bódvavölgy fejénél. 1881 évben csatoltatott át Szepesmegyéből. Területe 5448 kat. hold. Van 202 háza, 1061 lakosa, kik 51 magyar és 15 tót kivételével németek. Vasutja még nincs, azonban a szepsi-meczenzéfi vonalnak Stószig való kiépitése tervbe van véve.
Magyar Katolikus Lexikon
Stósz, v. Abaúj-Torna vm. (Štós, Szl.): plébánia a v. rozsnyói egyhm. jászói esp. ker-ében. - 1500: már létezett. Tp-át ismeretlen tit-ra sztelték. Mai Nep. Szt János-tp-át 1907: építették. Anyakönyvei 1693-tól. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: ném. ** Gerecze II:88. - Schem. Ros. 1913:81. - Divald 1999:288.
Helységnévtár
Stoósz, RK. 754 Rozsnyó, gk. 9 Helcmanóc, ÁG 305 Tisza, ref. 8 - .
Közigazgatás
Cím: (Štós) 143
Telefon: 0554667237
Fax: 0554667237
E-mail: [email protected]
Honlap: stos.ocu.sk
Imling Anton (Független)
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 6 | 1% |
| szlovákok | 622 | 84% |
| ruszinok | 0 | 0% |
| romák | 21 | 3% |
| ukránok | 1 | 0% |
| csehek | 4 | 1% |
| németek | 27 | 4% |
| lengyelek | 1 | 0% |
| egyéb | 3 | 0% |
| ismeretlen | 52 | 7% |
| összlétszám | 737 |
Választások
Választásra jogosult: 587
Választási részvétel: 66.61 %
Kiadott boríték: 391
Bedobott boríték: 391Polgármester
| # | Jelölt | Szavazat | Százalék | Párt |
|---|---|---|---|---|
| Imling Anton | 207 | 54.91 % | Független | |
| Klučarovský Vojtech | 170 | 45.09 % | KDH |
Képviselőválasztás
| # | Név | körzet | Szavazat | Párt | Arány |
|---|---|---|---|---|---|
| Šimko Alexander | 1. körzet | 231 | Független | ||
| Nagy Vladimír | 1. körzet | 197 | Független | ||
| Billík René | 1. körzet | 190 | SMER - SD | ||
| Klučarovský Vojtech | 1. körzet | 159 | KDH | ||
| Jastrab Tomáš | 1. körzet | 156 | HLAS - sociálna demokracia | ||
| Kozmaš Kamila | 1. körzet | 141 | Független | ||
| Jastrabová Ingeborg | 1. körzet | 107 | HLAS - sociálna demokracia | ||
| Göbl Patrik | 1. körzet | 99 | KDH | ||
| Nagy Gabriel | 1. körzet | 99 | SPOLOČNE OBČANIA SLOVENSKA | ||
| Dudy Dalibor | 1. körzet | 93 | KDH | ||
| Jerga Jaroslav | 1. körzet | 92 | KDH | ||
| Raáb Daniel | 1. körzet | 82 | SME RODINA | ||
| Raáb Vladimír | 1. körzet | 76 | KDH | ||
| Puklea Emil | 1. körzet | 73 | HLAS - sociálna demokracia | ||
| Orlický Pavol | 1. körzet | 64 | SMER - SD | ||
| Jamnická Michaela | 1. körzet | 63 | SMER - SD | ||
| Strama Ladislav | 1. körzet | 57 | REPUBLIKA | ||
| Simonová Zelmira | 1. körzet | 55 | SaS | ||
| Komárová Edita | 1. körzet | 54 | SME RODINA | ||
| Sapolová Andrea | 1. körzet | 50 | SMER - SD | ||
| Januch Marek | 1. körzet | 18 | Jednota Slovanov |
Választásra jogosult: 587
Választási részvétel: 36.63 %
Bedobott boríték: 215Elnökválasztás
| # | Jelölt | Szavazat | Százalék | Párt |
|---|---|---|---|---|
| Šimko Igor | 72 | 37.11 % | HLAS - sociálna demokracia, SMER - SD, REPUBLIKA, PRAVDA, SNS, SV, STAROSTOVIA A NEZÁVISLÍ KANDIDÁTI, Bratia Slovenska | |
| Trnka Rastislav | 59 | 30.41 % | Független | |
| Porvažník Marián | 48 | 24.74 % | Progresívne Slovensko, SLOVENSKO, SaS, KDH, Demokrati, ZA ĽUDÍ, OKS, DS-ODS | |
| Kodrazi Džemal | 7 | 3.61 % | Független | |
| Soročinová Monika Sofiya | 4 | 2.06 % | Független |
Képviselőválasztás
| # | Név | Szavazat | Százalék | Párt | Arány |
|---|---|---|---|---|---|
| Böhm Gabriel | 127 | 65.46 % | Független | ||
| Weisz Róbert | 45 | 23.20 % | Független | ||
| Bašniar Anton | 30 | 15.46 % | HLAS - sociálna demokracia | ||
| Geletka Štefan | 23 | 11.86 % | Progresívne Slovensko, SLOVENSKO, SaS, KDH, Demokrati, ZA ĽUDÍ, OKS, DS-ODS | ||
| Tomaško Dušan | 22 | 11.34 % | Független | ||
| Vilčko Michal | 16 | 8.25 % | Progresívne Slovensko, SLOVENSKO, SaS, KDH, Demokrati, ZA ĽUDÍ, OKS, DS-ODS | ||
| Gross Ladislav | 15 | 7.73 % | SME RODINA | ||
| Dzugas Stanislav | 14 | 7.22 % | REPUBLIKA | ||
| Petrik Igor | 14 | 7.22 % | Független | ||
| Drál Juraj | 13 | 6.70 % | SMER - SD | ||
| Nagy Miroslav | 13 | 6.70 % | Progresívne Slovensko, SLOVENSKO, SaS, KDH, Demokrati, ZA ĽUDÍ, OKS, DS-ODS | ||
| Eperješiová Mária | 5 | 2.58 % | Konzervatívci | ||
| Kalafus Ján | 5 | 2.58 % | SNS | ||
| Šoltís Slavomír | 4 | 2.06 % | Független |
| Párt neve | Voksok | Arány |
|---|---|---|
| OĽANO-NOVA | 83 | 24.48% |
| HLAS - SD | 62 | 18.29% |
| SMER SD | 56 | 16.52% |
| PS | 43 | 12.68% |
| REPUBLIKA | 26 | 7.67% |
| KDH | 14 | 4.13% |
| SaS | 12 | 3.54% |
| SME RODINA | 12 | 3.54% |
| Demokrati | 9 | 2.65% |
| SNS | 8 | 2.36% |
| Piráti | 4 | 1.18% |
| MK | 3 | 0.88% |
| PRINCÍP | 3 | 0.88% |
| KSS | 2 | 0.59% |
| Egyéb | 2 | 0.59% |
| Érvényes szavazatok | 339 |
Választásra jogosult: 589
Választási részvétel: 37.18 %
Bedobott boríték: 219| # | Jelölt | Szavazat | Arány |
|---|---|---|---|
| Korčok Ivan | 92 | 42.20 % | |
| Pellegrini Peter | 86 | 39.45 % | |
| Harabin Štefan | 24 | 11.01 % | |
| Matovič Igor | 7 | 3.21 % | |
| Kubiš Ján | 6 | 2.75 % | |
| Danko Andrejvisszalépett | 1 | 0.46 % | |
| Dubovský Patrik | 1 | 0.46 % | |
| Kotleba Marian | 1 | 0.46 % | |
| Forró Krisztián | 0 | 0.00 % | |
| Náhlik Milan | 0 | 0.00 % |
Választásra jogosult: 614
Választási részvétel: 29.32 %| Párt neve | Voksok | Arány |
|---|---|---|
| PS | 46 | 25.70 % |
| SMER - SD | 33 | 18.44 % |
| REPUBLIKA | 31 | 17.32 % |
| HLAS - SD | 20 | 11.17 % |
| KDH | 15 | 8.38 % |
| Demokrati | 10 | 5.59 % |
| SLOVENSKO, ZA ĽUDÍ | 10 | 5.59 % |
| SaS | 7 | 3.91 % |
| SNS | 3 | 1.68 % |
| ZR | 3 | 1.68 % |
| KÚ | 1 | 0.56 % |
| Érvényes szavazatok | 179 |
Elsőbbségi szavazatok
Egy szavazólapon legfeljebb két jelölt karikázható be, ezért ezek a számok összeadódva meghaladhatják a leadott érvényes szavazatok számát.
| # | Jelölt | Párt | Karikák | Karikák aránya a párton belül |
|---|---|---|---|---|
| Ódor Ľudovít | PS | 36 | ||
| Uhrík Milan | REPUBLIKA | 23 | ||
| Mazurek Milan | REPUBLIKA | 17 | ||
| Blaha Ľuboš | SMER - SD | 17 | ||
| Beňová Monika | SMER - SD | 16 | ||
| Cifrová Ostrihoňová Veronika | PS | 14 | ||
| Kaliňák Erik | SMER - SD | 9 | ||
| Roth Neveďalová Katarína | SMER - SD | 9 | ||
| Becík Branislav | HLAS - SD | 9 | ||
| Laššáková Judita | SMER - SD | 8 | ||
| Lexmann Miriam | KDH | 8 | ||
| Hojsík Martin | PS | 8 | ||
| Ondruš Branislav | HLAS - SD | 8 | ||
| Hamran Štefan | Demokrati | 7 | ||
| Belousovová Anna | REPUBLIKA | 6 | ||
| Šimko Igor | HLAS - SD | 6 | ||
| Naď Jaroslav | Demokrati | 5 | ||
| Karvašová Ľubica | PS | 5 | ||
| Kamenský Miroslav | REPUBLIKA | 4 | ||
| Karas Viliam | KDH | 4 | ||
| Sulík Richard | SaS | 4 | ||
| Poliačik Martin | PS | 4 | ||
| Šeliga Juraj | Demokrati | 3 | ||
| Heger Eduard | Demokrati | 3 | ||
| Rostás Tibor Eliot | REPUBLIKA | 3 |


