Szádudvarnok

Szádudvarnok a Tornai-medence keleti részén, a Szár-patak mentén, Szádelő déli szomszédságában, a Tornai Alsó-hegy északi és a Felső-hegy déli lábánál fekszik, Rozsnyótól 28 km-re délkeletre, Szepsitől 14 km-re nyugatra. Érinti a 16-os főút és a Rozsnyó-Torna vasútvonal (megállóhely), mellékút köti össze Szádelővel (1,5 km).

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). 1964-ben Méhésszel és Szádelővel egyesítették Szádelőudvarnok (Zádielské Dvorníky) néven. 1990 óta Szádudvarnok-Méhész két kataszteri területének és településrészének egyike. Területe (9,61 km²) 1910-21-hez képest (9,59 km²) csak minimális mértékben változott, a község területének 70,4 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 442, 1921-ben 429, 1938-ban pedig 414, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának túlnyomó többsége (84,6 %) római katolikus vallású volt. 1961-ben 422 lakosának 65,6 %-a volt magyar nemzetiségű. 2011-ben 364 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 83,8 %-a.

Történelem

Szádudvarnok első írásos említése 1314-re datálható, Udvarnok néven. A kifejezés még IV. Béla király idejéből való, ugyanis itt laktak az udvar szolgái. A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezetette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké. Bővebben

Mai jelentősége

A község központi településrésze, itt található a községi hivatal, valamint az alapiskola és az óvoda épülete is. Határában működik a Tornai Cementgyár. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1800-1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

UDVARNOK. Magyar falu Torna Várm. fekszik Tornához 1/2 órányira; határja középszerű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Udvarnok, Abauj-Torna vm. magyar falu, Tornához nyugotra 1/2 mfldnyire, 547 kath., 74 reform. lak. Termékeny határ. Juhtenyésztés. Vendégfogadó. Vizimalom. Szőlőhegy. Sok urasági épület. F. u. gr. Keglevich. Ut. p. Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Visszatérünk Tornára, melyről más helyen emlékezünk meg. A tornai várhegy folytatását képező Kiserdőhegy két oldalán levő szakadék ritka szép sziklavölgyek fenséges látványával kápráztat bennünket. A szádelői és áji völgy ez, melyeket a földrajzi és geológiai leirásban ismertetünk meg. Szádelőre Udvarnokon át kell mennünk. Udvarnok 84 házzal, 487 magyar lakossal. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szádudvarnok. Azelőtt Udvarnok. Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 1663 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 414.