Szap

A község a Kisalföldön, a Csallóköz déli részén fekszik, a Duna bal partján, a bősi vízierőmű alvízcsatornájának torkolatánál, Dunaszerdahelytől 21 km-re délre, Nagymegyertől 14 km-re délnyugatra, Győrtől 18 km-re északnyugatra. A Csilizköz 7 községének egyike. Csaknem összeépült Csiliznyáraddal. Nyugatról Bős, északról Csiliznyárad, keletről Medve, délről pedig Ásványráró és Győrzámoly községekkel határos. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után rövid ideig (1920-23) Komárom megyéhez (Komáromi járás) csatolták, 1923-1949 között a Dunaszerdahelyi, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott, ennek megszüntetése után újra a Dunaszerdahelyi járáshoz került. Bővebben

Népesség

Szap népességszáma az elmúlt kilenc évtized során csökkenő tendenciát mutat, 1921-2011 között lakossága egyötödével csökkent. A tendencia a rendszerváltás után is folytatódott. Szap lakossága továbbra is csaknem teljesen magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya az egyik legalacsonyabb a járásban (4,5 %). A lakosság háromötöde római katolikus, a reformátusok bő egyharmadot tesznek ki.

Történelem

Első írásos említésekor, a 13. században a pozsonyi várhoz tartozó birtok, ám egy részét a Szapi család tulajdonolta. A 15. században a Dóczyaké a század végén pedig a Gencsy és a Cseszneky családoké volt, később csupa egytelkes nemesek lakták. A 19. században a Héderváry család is felbukkan a birtokosok között. A helyiek jövedelmező viza- és kecsegehalászatot folytattak, amíg a 19. Bővebben

Mai jelentősége

A községben ma már nem működik sem iskola, sem óvoda. A mezőgazdaság ma is meghatározó, mezőgazdasági szövetkezet, továbbá egy betonelemeket gyártó cég is működik a faluban, a Duna partján pedig kavicskitermelés folyik. Református temploma 1885-ben épült, katolikus templomát az 1913-ban épült iskola épületéből alakították ki.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZAP. Magyar falu Győr Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik az öreg Dunához közel, Nyáradnak szomszédságában, Győrhöz 2 1/4 mértföldnyire; határja 2 nyomásbéli, búzát leginkább terem, szénája kevés, sem erdeje, sem szőleje nints; jó marha legeltető mezeje van, kendert bőven terem, aranyászással is keresik élelmeket; piatzok Somorján.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szap, magyar falu, Győr vmegyében, a Duna bal partján, a Csilizközben, 334 kath., 250 ref. lak., ref. anyaekklézsiával. Legelő, erdő elég. Vizahalászat. Sok gyümölcs és Duna malom. F. u. többen. Ut. p. Győr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szap, dunamenti magyar kisközség. Van 131 háza, és 614, róm. kath. és ref. vallású lakosa. Postája Medve, távírója Bős és vasúti állomása Nagymegyer. A XIII. század elején Zap a pozsonyi vár földje, melyből 1255 előtt Zapi Pousa fia Botó két részt elfoglalt. 1300-ban két Zap szerepel, Alsó- és Felső- jelzőkkel és mind a kettőnek Zaapi János az ura. 1479-ben Dyenesszapia alakban említi egy oklevél, mely egy erőszakos foglalás következtében támadt perben szerepelt. Bővebben