Szeszta

A község a Kanyapta-medence északkeleti részén, 210 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Kassa-Torna vasútvonal (megállóhely) mentén, Szepsitől 11 km-re délkeletre, Kassától 19 km-re délnyugatra. A község határában, a falutól északra haladó 16-os főútról leágazó 1,5 km-es bekötőúton közelíthető meg. Mellékutak kötik össze Cséccsel (3 km) és Komaróccal (3 km). Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület, erdeje nincs. Nyugatról Csécs, délnyugatról Buzita, délkeletről Perény-Hím, keletről Komaróc, északkeletről pedig Nagyida községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (13,03 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 604, 1921-ben 635, 1938-ban pedig 681, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A község a 19. században magyar-szlovák-ruszin vegyes lakosságú falu volt, 1880-ban lakosságának még mintegy kétötöde vallotta magát szlováknak, 1910-re azonban már a lakosság 95,6 %-a magyar nemzetiségű volt. A szlovákok aránya az államfordulat után ismét megnőtt (1921-ben 29,4 %), de a község magyar többségét a 20. Bővebben

Történelem

A helyén állt középkori település 1241-ben a tatárjárás során elpusztult, de később újjáépítették. 1317-ben "villa Zozta" néven említi először írásos dokumentum, az egri káptalan oklevele. Ekkor már állt temploma és plébániája is. 1365-ben több faluval együtt az Aba nembeli Szikszai Imre fia Péter birtoka, majd fiaié Péteré és Miklósé. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és magyar-szlovák nevelési nyelvű óvoda található. A falunak három temploma is van: Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 14. században, mai alakjában barokk stílusú; a református templom 1850-67 között épült klasszicista stílusban; Védelmező Szűz Máriának szentelt görög katolikus templomát pedig 1877-ben, szintén klasszicista stílusban emelték.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZESZTA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai ó hitüek, és reformátusok, fekszik Kanyapta vize mellett, Csécshez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szeszta, Czestice, magyar-orosz falu, Abauj vmegyében, N. Idához nyugotra 1 órányira: 140 r., 251 g. kath., 420 ref., 38 zsidó lak. Kath., gör., kath., ref. szentegyház. Földe termékeny; szénája, nádja a kanyapta mocsárban elég. F. u. gr. Csáky, b. Perényi, Lánczy. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Közel hozzája, a kassa-tornai vasút mellett Szeszta, 112 házzal és 602 magyar lakossal. Postája és távirója a közvetlenül mellette fekvő Csécs.

Magyar Katolikus Lexikon

Szeszta, v. Abaúj-Torna vm. (Cestice, Szl.): g.k. parókia a v. munkácsi, majd eperjesi egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1771: már létezett. Tp-át Szűz Mária oltalma tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1752-től. Anyanyelve 1880: rutén, m.; 1940: m. - Lakói 1940: 212 r.k., 140 g.k., 1 g.kel., 1 ev., 318 ref., 4 izr., össz. 676; 1991: össz. 759, m. 435 (57,31%); 2001: össz. 796, m. 376 (47,24%). ** Schem. Ep. 1903:121. - Schem. Sl. 1971:393. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szeszta község a rendelkezésünkre álló legrégibb adatok szerint magyar, de később Fényes és Czoernig adatai szerint már rutén kisebbséget találunk a községben. A mult század 60-as évei körül Pesti magyarszlováknak említi, az 1880-as népszámlálás adatai szerint ez a szlovák kisebbség 38%-ot ér el, de innen kiindulva ezt az arányszámot az ott élő szlovákok tartani nem birják s egész jelentéktelen kisebbséggé zsugorodnak össze. Bővebben