SK
LV
.....

Szodó

Településrész

címer zászló
441 99% magyar 1910
370 95% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Svodov
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Bars vármegye
Lévai járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Bars és Hont k.e.e. vármegyék (sz: Léva)
Lévai járás
Más földrajzi nevek:
Füzékimajor, Hurkó-vár, (Koplalópuszta), Szodói-porond
Koordináták:
48.07939786, 18.65592241
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
139 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
93701

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, Zselíz központjától 4 km-re északra, a 76-os főút mentén.

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Zselíz városrésze és három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után, 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, a járás megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1967-ben Zselízhez csatolták. Területe (8,91 km²) az elmúlt száz év során minimális mértékben változott (1939-ben 8,87 km²), a város területének 15,8 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 444, 1921-ben 390, 1939-ben pedig 370, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, 1921-ben a lakosság 50,8 %-a református, 44,4 %-a pedig katolikus vallású volt. A második világháború után magyar lakosainak kétötödét áttelepítették Magyarországra, helyükre szlovák telepesek érkeztek. 2011-ben 390 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 5,4 %-ra.

Történelem

A települést és plébániáját 1156-ban említik először. 1257-ben az esztergomi érsekség vásárolta meg. 1312-ben Csák Máté elfoglalta és pártján álló sárosi nemeseknek adta. 1534-ben a Both család birtoka volt. A 18. században a lévai uradalom része, a 19. században a zselizi uradalomhoz tartozott. 1534-ben 12 portája adózott. 1601-ben 28 háza volt. 1720-ban 23 volt az adózók száma. 1828-ban 63 házában 422 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A település mezőgazdasági jellegét később is megtartotta. 1910-ben 444, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1976-ban csatolták Zselizhez.

Mai jelentősége

Református temploma 1786-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZODO. Magyar falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Sarónak szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Esztergomban, és másutt is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szódó, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan jobb partján Zselizhez 1/2 mfd. 130 kath., 40 evang., 240 ref. lak. Buzatermő határát az árviz járja. Marha- és juhtenyésztése nevezetes. F. u. gr. Eszterházy Jánosné sat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szódó, a Garamvölgy alsó részében fekvő magyar kisközség, 423 nagyobbára református vallású lakossal. Hajdan érseki birtok. Ez is egyike ama barsi községeknek, melyeket Csák Máté 1311-ben feldúlatott. Egy darabig a lévai uradalomhoz tartozott és ekkor kapta az Eszterházy család, mely még a mult század elején is bírta. Nagy-Sár nevű dűlőjét „Hurka-vár”-nak is nevezik és itt állítólag hajdan valami erődítvény volt. A mult század elején az Eszterházyaknak itt nevezetes juh- és marhatenyésztésük volt. 1863-ban a községnek nagy része tűz által pusztult el. A községben egy újabb csinos urilak van, melyet Berinkey Antal építtetett és most örökösei bírják. Református temploma 1786-ban épült. Ide tartoznak Füzék és Koplaló puszták is. Postája Nagysáró, távirója és vasúti állomása Zseliz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szodó. Árpádházi királyaink alatt az esztergomi érsekség javadalmai közé tartozik. Amikor a XIV. század elején Csák Máté összekülönbözött az érsekséggel, Szodó is áldozatul esett a kegyetlen kényúr bosszújának. Hosszabb ideig a lévai várbirtokok sorában foglal helyet, majd az Eszterházy-család birtokába kerül. Hozzá tartozik Koplalópuszta. A község területe 1541 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 370.

Névelőfordulások
1773
Szodo, Sodo,
1786
Sodo,
1808
Szodó, Sodow,
1863
Szodo,
1873
Szodó,
1892
Szódó,
1907
Szodó,
1920
Sudovce,
1927
Sudov, Szódó,
1945
Sudov, Szódó,
1948
Svodov

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 467 96%
szlovákok 12 2%
németek 4 1%
egyéb 1 0%
összlétszám 484
magyarok 441 99%
szlovákok 2 0%
németek 1 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 444
magyarok 370 95%
szlovákok 12 3%
németek 3 1%
egyéb 5 1%
összlétszám 390
Mai közigazgatás

Bejelentések