Tajnasári

Tajnasári a Garammenti-hátság dombvidékének északnyugati oldalán, a Zsitva bal oldali mellékvizének, a Névedi-pataknak (Širočina) a völgyében fekszik, Verebélytől 6 km-re északkeletre, Nyitrától 27 km-re keletre, Aranyosmaróttól 16 km-re délre. A 19. század végére teljesen egybeépült Tajna, Kissári és Nagysári falvakból álló községközpont 160 méteres tengerszint feletti magasságban terül el, keletről 243 méteres magasságot elérő erdős dombvidék övezi. Határának nagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egyharmadát erdő borítja (a Tajnasáritól keletre húzódó Drabanka, valamint a délkeletre elterülő Tajnai-erdő (Tajnanský háj). Külterületi lakott helye nincs. Délről Verebély és Tild, délkeletről Csiffár, északról Néved, északnyugatról Zsitvaújfalu, nyugatról pedig Aha (Verebély városrésze) kataszterével határos. Északi határa 1938-45 között államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Az 1651-es úton Aha (5,5 km) és Tild (4 km) irányából közelíthető meg, Néved felé egy 3 km-es mellékút teremt összeköttetést.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1890-ben alakult Tajna és Sári kisközségek egyesítésével, majd 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig, 1960-ig a Verebélyi járáshoz tartozott, majd a Nyitrai járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegye, Verebélyi járás). Területe (8,48 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Tajnasári a 20. század elején még az akkori szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község volt, többségében szlovák eredetű, kettős identitású lakosságának négyötöde 1910-ben magyarnak, 1921-ben viszont már 94,6 %-a (cseh)szlováknak vallotta magát; 1941-ben a lakosság háromnegyede volt szlovák, egynegyede pedig magyar anyanyelvű. 2011-ben lakosságának túlnyomó többsége szlovák nemzetiségű (94,9 %) és római katolikus vallású (82,8 %) volt. Tajnasári alacsony népsűrűségű (32,3 fő/km²) aprófalu, mely lakosságának kétötödét elveszítette 1941-1991 között, majd 1991-2001 között további egytizedét (1941-ben 507 lakosa volt, 2001-ben már csak 269). 2001-2011 között a lakosságszám stagnálása figyelhető meg.

Történelem

Tajnasári határában három római őrtorony maradványait tárták fel. Tajna és Sári első írásos említése 1075-ből ered, ekkor a Garamszentbenedeki apátság alapítólevelében „Taina”, illetve „Sari” néven szerepeltek. Tajna kezdetben Bars királyi várának tartozéka volt, majd a 14. században, a nemesi vármegye kialakulásával lakói várjobbágyokból kisnemesi jogállásba kerültek, közülük emelkedett ki később a Tajnay-család, mely a 18. századtól nagybirtokosként latifundiumot létesített itt. Templomát 1332-1337-ben említik először. A 16-17. században a török hódoltsági terület határvidékén fekvő falvakat gyakran érte támadás, 1530-ban vélhetően mindkét falut, 1618-ban Sárit, majd 1663-ban Tajnát és Sárit egyaránt felégették. 1601-ben Tajnának 34, Sárinak 11 háza volt. 1715-ben Tajnának 11, Sárinak 12 adózója volt. A 17. században elpusztult régi temploma helyén 1749-ben épült fel a ma is álló új templom. A 18. században lakossága kicserélődött, a Tajnayak nagybirtokán számos szlovák nemzetiségű mezőgazdasági munkás telepedett le. 1828-ban Tajnának 28 háza és 181 lakosa, Sárinak 26 háza és 166 lakosa volt. 1890. július 21-én Tajna és Sári kisközségeket Tajnasári néven egyesítették. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Lakói az 1920-as években számos agrársztrájkban vettek részt. 1938. novemberétől 1945. márciusáig újra magyar fennhatóság alá került, ebben az időszakban határközséggé vált, a szomszédos Néved már a szlovák bábállam része volt.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű aprófaluban szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Kiemelkedő jelentőségű műemléke a Tajnay-Révay-család 1840-ben klasszicista stílusban épült kastélya, melyhez 10 hektáros angolpark tartozik. A kastély késő klasszicista kápolnája 1865-ben épült. A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1749-ben épült barokk stílusban. 18. századi műemlékei még a barokk Mária-oszlop, valamint a Révayak temetőkápolnája.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nemes Tajna, Káptalan Tajna. – Két tót falu Bars Várm. földes Uraik Tajnay, és az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Nevedhez közel, mellynek filiáji; határbéli földgyeik középszeűek. Sári. Siarovce. Nagy Sári, Kis Sári. – Két tót faluk Bars Várm. földes Urok Tajnaj Uraság, lakosaik külömbfélék, fekszenek Nevedhez nem meszsze, mellynek filiáji; Kis Sárinak Ispotállya is van; határbéli földgyeik középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tajna, (Kis és Nagy), 2 tót falu, Bars vmegyében, 184 kath. lak. Az elsőt birja a Tajnay család, a másodikat az esztergomi káptalan. Ut. p. Verebély. Sári, (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót falu, Bars vgyében, 131 kath: lak. F. u. Tajnay fam. Ut. p. Verebély.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen délre fekszik Tajna, a Tajnay család ősfészke, szép kastélylyal. Most báró Révay Simon tulajdona.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tajnasári, a verebélyi járás felső részén fekvő tót kisközség, 418 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan négy község volt: Kis- és Nagy-Tajna és Kis- és Nagy-Sári. Ezekből lett azután két község: Tajna és Sári és e két község egyesítéséből keletkezett a mostani Tajnasári község. Tajnáról már a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében találunk említést. Másodízben 1339-ben Károly királynak Barachkai Miklós javára kiadott iktató parancsában szerepel, Tayna akkori irásmodorban. 1565-ben Miksa király az esztergomi káptalannak adományozza. Nagy-Tajnát előzőleg már Assa de Tajna és a később meggyilkolt Michael de Tayna bírják. A család 1569-ben ezen birtokára új adományt kap s ekkor Kis-Tajnát Káptalan-Taynának is nevezték. A Tajnayak fiága Jánosban kihalván, leánya Ilona báró Révay Simon felesége lett s így női ágon való örökösödés útján, a báró Révay család birtokába került; most báró Révay Simon bírja Káptalan-Tajnát is. Szép kastélya, melyet Tajnay János 1840 körül építtetett, állandó lakhelye, hol ő és neje, Szapáry Ilma grófnő igazi magyar főuri házat visz. Sári községről már 1299-ben találunk okleveles említést. 1322-ben János fiai és Moch unokái osztozkodnak rajta. 1618-ban Nagy-Saáry egyike a törököknek behódolt községeknek. 1622-ben Ilosvay Mária tulajdona, 1663-ban azonban a törökök mind a két Sári és mind a két Tajna falut feldúlják. A XVIII. században Siarovcze tót neve is már említve van. Tajna és Sári községekben a XVIII. század végén és a mult század első felében még a Vály, Bottka, Bányay, Csiba, Kürthy, Balogh, Biróczy és Andrássy családok is birtokosok voltak. A katholikus templom 1749-ben épült. A községhez tartozott a Horváthy család kis pusztája, mely a honti báró Majthényiakra s ettől Dillesz István és Kalics Józsefre szállott. Ez is ma Révay Simon tulajdona. Postája, távirója és vasúti állomása Verebély.

Helységnévtár

Tajna (Nagy- és Kis-), rk. 173 Néved, ág. 1 -, izr. 4 - . Saári (Nagy- és Kis-) (Tajna), rk. 148 Néved, ref. 2 -.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tajnasári. Egyike legősibb településeinknek. A szentbenedekrendi apátságnak 1075-ben kelt alapítólevelében már találkozunk Tajna nevével. A mai község hajdanán négy községből állott: Kis- és Nagy-Tajna, és Kis- és Nagy-Sári. Sári község is a korai települések közé tartozik: egy 1299-ben kelt oklevél már említést tesz róla Tajnát a XVI. század közepén az esztergomi káptalan birtokában találjuk, előbb pedig Assa de Tayna és az erőszakos halállal kimúlt Michael de Tayna a földesurai. A törökjárás itt is, valamint a szomszédos Sári községben is, üszköt és nélkülözést hagyott maga után. A Tajnay-család ágon kihalván, a Tajnay-birtokok leányágon a báró Révay-család tulajdonába kerülnek. A község területe 1474 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 485.